Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)

1930

- A színházakban kísérleteznek kevésbé gyúlékony, impregnált vászonnal, azonkívül impregnált papírossal is, melyből - a kísérletek tanúsága szerint - csak tíz centiméter ég el, míg a nem impregnált papírosból hét-nyolc méter is elhamvad. Ami az oltást illeti, a víz helyett sok helyütt port használunk s gázokat, ott, ahol a víz több kárt okozhatna, mint maga a tűz. A haboltás abban áll, hogy a tüzet habbal fojtjuk, nyomjuk el.

Minthogy az ellentétek — a tűz és a víz - találkoznak, a tűzoltóság föladata az árvíz-mentés is.

— Sok lényt mentettünk ki a Dunából - mondja a főparancsnok. - A kilencvenes évek elején egy napon, mikor a Duna befagyott, huszonöt ember szakadt be a jégbe a Hungária előtt. Mind a huszonötnek megmentettük az életét. 1876-ban a szegedi árvíz mentési munkálatainál magam is segédkeztem.

Minekelőtte elbúcsúzunk, körülnézünk a múzeumban is. Ereklyék vannak itt, üveg alatt. Csupa tűz-ereklye.

Egy színlap, a leégett pesti színház utolsó színlapja.

Deutsches Theater, Heute, Freitag den 20 Dezember. 1889 Der dumme August.

Negyven szereplő van fölsorolva.

Alatta:

Morgen, Samstag: Die Gigerln von Wien.

Erre azonban már nem került sor, mert pénteken, 1889. december 20-án leégett a színház.

Itt a régi Nemzeti Színház képe, mely 1871. szeptember 13-án égett le. Ennek helyébe építették a Grassalkovich-telken a másik Nemzeti Színházat, melyet a háború előtt lebontottak.

Ebben az üvegszekrényben tűzben megolvadt üvegholmi, szivárványos színekben, csodálatos alakzatokban, amabban a Párizsi Áruház égése után talált tárgyak: egy olvasó s egy színházi látcső ...

1930. november 29., szombat, 4. old.

78