Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)

1930

- Mi a legjobb étel?- A vajas kenyér — felelik karban - meg a kávé, édesen, cukorral. Ebben nincs nézeteltérés. Csak azt jegyzik meg, hogy a vajas kenyér is lehetőleg cukros legyen. Mindössze egy okos, szürke szemű kislány jelent be különvéleményt.- Én a parajt szeretem legjobban. (Ez egyéniség lesz.) Télen ebben az időben szalmaszálon szívják a tejet, melyet a főváros ad nekik ingyen, s mindannyian versenyeznek, ki issza ki legelőbb. Társadalmi ellentétek itt nincsenek. Nem is lehet sejteni, hogy kinek kicsoda-micsoda lehet az apja-anyja. Valóban angyali lelkűek még ezek a csöpp emberek.- Sokszor - meséli az óvónő - nehéz megtudni, hogy van-e testvérük, vagy nincs. Nekik minden gyermek, akikkel játszanak, akit szeretnek, test­vérük. Ez is a helyes. Ezt a szellemet igyekszünk itt meghonosítani. Az egyetlen gyermekek boldogan járnak ide, mert itt kapják meg a hiányzó társadalmat, melyre természetesen minden gyermek vágyakozik. A leányok óvónők akarnak lenni (esetleg mamák és óvónők egy személy­ben), a fiúk soffőrök, katonák, tüzérek. Nemigen veszekszenek. De ha a fiúk összetűznek, ösztönösen a dzsiu-dzsicu-hoz folyamodnak. Van egy ravasz fogásuk: egy ujjat a fülbe, egy ujjat a szembe. Ezzel nagy fájdalmat tudnak okozni. Vége a tízórainak. Mind a homokba rohannak. A homok egyszerre kivi­rágzik, olyan lesz, mint egy gyöpágy, vagy egy kosár színes gyümölcsökkel. Várat építenek, s azonnal zászlót tűznek ki rá.- Ki a gyermekek kedvence? A lányoké mindig a legkisebb fiú, akit anyásán ajnároznak, a fiúké pedig egy nagyon szép, bájos kisleány, akit valóságos lovagi hódolattal vesznek kö­rül, versengve járnak kedvébe, mégaszéket is megtörlik, minekelőtte leül rá. A tisztaság példás. Macskát, kutyát, galambot nem szabad tartani. A ho­mok tisztaságára annyira ügyelnek, hogy amikor kicserélik, más kocsi hozza az újat, s más kocsi szállítja el a régit.- Vannak-e még férfi kisded-óvók? Az utolsó - feleli az óvónő - Kohány bácsi volt azoknak az Angyalkertek­nek az egyikében, melyeket Brunswick grófnő alapított. Ma kizárólag nők foglalkoznak ezzel. Nálunk az óvodákat csak 1892-ben vette át az állam és a főváros, azelőtt társadalmi egyesületek kezében voltak. 1848 után erősen hanyatlott ez az intézmény. Csak újabban lépünk Németország nyomába, ahol csodálatosan kiépített rendszerrel dolgoznak az óvodák is. Vass József­ben az óvodák is jótevőjüket veszítették el. Legutóbb is tízezer pengőt ajándékozott a szegény gyermekeknek. Horthy Miklósné sokat áldoz a ma­62

Next

/
Thumbnails
Contents