Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)

1935

padokon, amikor csak felírással vagy valami csekély kellékkel jelezték a színt, s a néző képzeletére bízták a többit. Egyetlen kék fátyolruha az egész esti színpadot odavarázsolta.

Láttunk egy embert sárba pottyanni egy létra tetejéről, amikor a karácsonyi kirakatot díszítette. Hogy kacagott az utca népe. A sáros ember a földön jobban tetszett nekik, mint az egész ragyogó karácsonyi kirakat.

Láttunk egy bőrszoknyás, fejkendős parasztasszonyt karonfogvást sétálni egy dinnyekalapos úriemberrel. Testvérek lehettek. Mindenki utánuk fordult. Ok azonban a legtermészetesebb közvetlenséggel beszélgettek egymással, s nevetgéltek.

1935. december 31., kedd, 6. old.

395