Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)

1934

A kislánynak e perctől fogva határozottan „megvan a véleménye” a nagyokról.

Az utcán halljuk:- Tudod-e, mi a hasonszervi gyógymód? - kérdi egyik úr a másiktól. - Az, ha a Lánchídról beledobok a Dunába egy gramm aszpirint és Apatinnál kimerek a vízből egy evőkanálnyit a betegem számára.

Az utcán, fólpiperézett fiatalasszony előveszi kézitükrét, szájpirosítóját, s miközben szépítgeti magát, ezt mondja összecsücsörített szájjal barátnőjének:- Ha ő eszményi férj volna, akkor talán ...

Önkéntelenül is ez jut eszünkbe:- Ha ő eszményi feleség volna, akkor talán ...

1934. jú nius 6., szerda, 6. old.

Pesti utca

A

z Erzsébet-hid alatt levő gyógyforrások kútját csinosítgatják, javítgatják. Falusi lányok dolgoznak itt a közeli környékből, kurta, sok- ráncú szoknyában, varkocsba font hajjal. Nézik a sok embert, akik a nyári hőségben a gyógyforráshoz járulnak egy-egy jókora pohár meleg, rossz szagú vízért, és sehogy se értik.- Osztán mirül jó ez? — kérdezik.- Megfiatalodik tőle az ember - évődnek velük némelyek.

— No, akkor mink is iszunk belőle - kapnak rajta a falusiak. - Oszt jó-e?- Kóstolják meg - nyújtják feléjük a poharakat.

304