Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)
1930
égben fölborul a rend, ezek a csupaélő, bakterkedő szerszámok lázassá válnak, idegeskednek, és pontról pontra tükrözik, mi történik ott künn. Mindegyikben a villamosság munkál. Tudós kalauzunk, Szalay László, az intézet egyik igazgatója ezt mondja:-A villamosságban annak idején nemigen bizakodtak. 1874-ben megjelent egy könyv: Buch der Erfindungen. Itt azt olvassuk, hogy a villamossági kísérletek teljesen hiábavalók (!), legokosabb abbahagyni őket (!). Akkor történt ez a kijelentés, amikor a Néván villamosmotorral kísérleteztek ... Hogy jönnek létre azok az időjelentések, melyeket az időjárás hadijelentéseinek tekinthetünk, afféle hőfercVsiek, melyek száz százalékosan tartalmazzák az igazságot? Az egész országban (minden városban, minden faluban) vannak megfigyelők, akik a csapadékról, a hőmérsékletről pontos jelentéseket küldenek. (A háború előtt még több műkedvelő működött, mint manapság.) Ezenkívül a világ minden meteorológiai intézete rendelkezik egy rádióleadóval és felvevővel, s a nap egy meghatározott órájában-percében Morse-jelekkel közli észleleteit az egész földgolyóval. így a világ meteorológiai intézetei állandó és közvetlen érintkezésben vannak egymással, kicserélik munkájuk eredményét. Csak ily módon lehet pontos jóslatokat készíteni. Minden második hónapban a külföldi intézetekkel együttesen kísérleti léggömböket eresztenek föl. Mi a Mátyásföldről. Ezeknek a léggömböknek átmérője két méter, alumínium műszereket visznek magukkal a magasba, hőmérőket, légsúlymérőket stb, s ejtőernyőkkel vannak ellátva. A léggömbök közül egy tizennyolcezer méter magasra jutott föl. (Ez volt a magassági rekord.) A hőmérő hatvannyolc fok hideget mutatott. Kilencvenkét lépcsőn megyünk föl a toronyba. Van itt egy üveggömb, körülötte kék kartonpapír, melyre a nap perc- ről-percre ráírja az útját, mintegy otthagyva a fényképét és rádiogrammját, mégpedig úgy, hogy a lencse gyújtópontja megfakítja, kiégeti a papírszalagot, amennyiben a nap süt, s ha esik az eső, vagy borongós az idő, a szalag változatlanul kék marad. A szalagokat az intézet megőrzi. így tehát, ha egy történetírónak pontos adatra van szüksége, s azt óhajtja megtudni, hogy például 1920. április 12-én három óra hét perckor esett-e az 29
