Kosztolányi Dezső: Pesti utca - Budapesti Negyed 62. (2008. tél)

1932

csapja kalapját, fütyörészni kezd, hármat-négyet fordul maga körül, majd tánclépésben lejt tovább. Azt hitte, hogy senkise látja, s ebben a nagy magányban mindenről megfeledkezve, levette álcáját. Milyen jó is volna, ha az emberek mások előtt is mernének olykor gyermekek lenni. Őnekik is. Minekünk is, akik ezt óhatjuk. Ócska bútorok között különös holmira bukkanunk. Négy hatalmas puskából, fegyvertisztító vascsövekből, puskacsövekből valaki könyvállványt kovácsolt össze. Könyvekkel együtt eladó. A magyar irodalom remekei foglalnak helyet az állványokon. Furcsa dolog így a műveltség szolgálatában látni az ember­gyilkoló fegyvereket. A puskák kitűnő állapotban vannak. Ha valaki golyókat tenne beléjük, s elsütné a ravaszt, a golyók a mennyezetbe fúródnának. Nézzük a sajátos alkotmányt, s töprengünk: nem vesznek-e össze a szellemi fegyverek ezekkel a fegyverekkel?-i. 1932. február 21., szombat, 4. old. Szegény tanulók ebédje H a meg akarjuk tudni, hogy a tenger vize milyen és mit tartalmaz, elegendő egy csöppjét megvizsgálni. Abból az egy cseppből értesü­lünk, milyen alkotóelemekből áll a rengeteg óceán. Ha meg akarjuk ismerni az életet, elegendő, ha bármely kis jelenségét szemügyre vesszük. A górcső s a vegyi vizsgálat egy csöppben is megmutatja a körülöttünk hullámzó nagyvárosi óceán döbbenetes életét. Tizenkét órát harangoznak. Az iskolából vidáman özönlik a gyermekse­reg, fiúk-lányok vegyest. Egy csapat azonban nem megy ki a kapun, hanem 132

Next

/
Thumbnails
Contents