Kosztolányi Dezső Pesten és Budán - Budapesti Negyed 61. (2008. ősz)

Kávéház és más vendégterek

-Az más, akkor értem.-Amott pedig ül egy öregúr. Ez a potyázó vendég. Barnakávét kért habbal, lenyalta róla a habot, aztán panaszkodott, hogy nincs rajta elég hab. Hoztam neki. Erre nagyon barnának találta a kávét, s tejet kért. „Javító” tejet. Máskor megfordítva csinálja. Világos kávét rendel, és „javító” feketét kér.- Bliccelnek?- O, kérem, a „bliccelő” vendég ártatlan. Megeszik hat zsömlyét, és csak kettőt mond be. De ezt ismerjük. Olvasva kerül elé a sütemény. És nem is haragszik, ha csakugyan hat zsömlyét számítunk. Nem rosszból teszi. Csak nincs szíve bevallani. Mit mondjak még? Az „ellépő” vendég lassan indul. Kellő hangsúllyal, igen hangosan kell köszönni neki. „Jó napot kívánok, igazgató úr, alázatos szolgája, szerkesztő úr!” Mosolyogva eszmélnek föl, hogy még nem is fizettek. Mindig akad „száraz” vendég is, aki besurran, azt mondja, hogy „majd később”, a kályha mellett lapul meg és villámgyorsan elolvassa az összes újságokat. A „szélhámos” vendég külön lapra tartozik. Múlt héten is járt itt egy ilyen. Alaposan bevacsorázott, a székét az asztal­hoz támasztotta, azzal, hogy mindjárt jön. Még a szemüvegét is itthagyta. Sohase jött érte.- Van még vicces vendég?- Kihalt. Azelőtt azonban nekünk is viccelnünk kellett, megkívánták. Egy pohár vizet, de nedvesen. A vendég, mikor eléje tettük, ijedten muta­tott rá, hogy a víz összefolyt. És atyámnak, vezéremnek, elnökömnek nevezett. Megkomolyodott, elsavanyodott a világ. Micsoda sokoldalúság, áttekintés, fürgeség a mozgásban, s micsoda emberismeret. Hány regényíró van, aki dolgozószobájában felényire sem ismeri az embereket, és hány világkörüli utazó, ki negyedennyit se látott a világból. A pincér, noha egy helyben topog egész életében, nem hiába koptatja lábát és ápőjét, messzire eljut, mindig újabb és újabb megismeréshez. Látja, hogy öregszenek meg a fiatal vendégek, hogy hullik ki a foguk és hajuk, hogy boronálódnak össze a párok egy üveg pezsgőnél, és hogy válnak szét, hogy jönnek létre a házasságok, és hogy tárgyal a férj egy borús reggelen az ügyvédjével a válásról, sötét kávét rendelve, minden nélkül. Igazi bölcs. Bort hoz a mámornak, s a csömörnek szódabikarbónát. {Pesti Hírlap, 1926. szeptember 5. - B, 123-126. old.) 70

Next

/
Thumbnails
Contents