Kosztolányi Dezső Pesten és Budán - Budapesti Negyed 61. (2008. ősz)

Kávéház és más vendégterek

A Pilvax kávéház az épület lebontása előtt 1910

MNM Történeti Fényképtár

„Nem tudott és nem akart futni az idő ütőm.

De meg kellett halnia a kedves-kedves kávéháznak. Nem bírta a többivel a versenyt. A reklámtüzeket megvetette, és a vendégeit is csak kötelességből vagy szívességből szolgálta ki. Kirítt a többi cifra, fényes társai közül. Semmin se akart nyerni. Ha tintát kértünk, egy öreg, pecsétes bütyköst löktek oda és rozsdás tollakat, melyekkel nem lehetett írni. Hol a Simplicissimus, hol a messenger-boy, hol az automobil? Az, kérem, nincsen. Mi csak kegyeletből élünk. Itt a múlt, egy sarokba söpörve. Mindenütt csak a múlt, a múlt mered elénk. Olyan volt ez a kávéház, mint egy lehangolt zongora. Mindenét, ami zajt ad, a kilincseit, az üvegeit, a poharait fél hanggal lejjebb hangolta az idő, s hamisan, fájón csörömpölt. Sohase ismerte a modern kényelmet. Csak kérni lehetett, parancsolni nem. Mit törődött azzal, hogy a vendégei lassan elmaradoztak, kényelmes, keleti kéjlakokban ütötték fel a tanyájukat, ahol meleg levest, színházi vacsorát, külföldi képeslapokat kaptak. A Pilvax valaha olyan vendégekkel dicse44