Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)

olyan módon, hol tudarosan, hol kényszerek hatalma alatt a családban. Erős a sajtó, s a tágabban értelmezett média iránti vonzó82 dás. Molnár Ferenc és Biró Lajos korán kiléptek a nagyvilágba. Molnár univerzális tehetsége révén, Biró politikai állásfoglalása következményeként, de mindketten, s különösen Molnár a zsidóság okán is. Nyelvi akadály nem állt útjukban. Birót különösen érdekessé teszi a filmes karrier, az új és egyetemes médium kipróbálása. Érdekesen és ellentétesen alakult itthoni értékelésük. Idézhetnénk bőven a lelkes kritikákból, a hazalátogató Molnárral és Bíróval készült elragadtatott interjúkból. De Szerb Antal 1934-ben megjelent Magyar irodalom története már csak az „export-dráma" fejezetcím alatt tárgyalja Molnár Ferencet és Biró Lajost. Molnárt majdnem két oldalon, Biró Lajost már csak hat szóban. Az egykori Budapesti Napló szerkesztőségéből Nag)' Endre és a nagyváradi Ernőd Tamás is kap84 nak fél-fél mondatot. A fentebb az igen ifjú Kosztolányitól idézett „megváltó iroBiró Lajos (1880-1948), író, újságíró. 1914-ben a Radikális Párt egyik megalapítója. 1918-ban külügyminisztériumi államtitkár, 1919 nyaráig az íródirektórium tagja. 1920-ban Bécsben már az a Korda Sándor vette pártfogásába, aki pár évvel azelőtt még szerényen interjút kért az általa is nagyrabecsült írótól, s aki a világ egyik leghíresebb filmrendezője lett pár év múltán. Ő szerzett Bírónak forgatókönyvírói lehetőséget. Először Mark Twain Koldus és király című regényéből készített adaptációt, Az első saját könyvéből készített forgatókönyvvel a Sascha cég benevezte a háború utáni első európai filmfesztiválra, ahol rögtön nagydíjat nyert. 1924-től Hollywoodnak dolgozott, de a kinti életformát nem tudta megszokni. 1932-ben Londonban telepedett le, a Korda-fivérekkel dolgozott együtt. Olyan rendezők valósították meg forgatókönyveit, mint Ernst Lubitsch, Mauritz Stiller, Josef von Sternberg. Többek között Biró írta a VIII. Henrik magánélete és a Bagdadi tolvaj című klasszikus filmek alapanyagát. Kevesen tudják, hogy Biró Lajos írta a forgatókönyvét a The Last Command című filmnek, melynek főszereplője Emil Jannings kapta 1927/28-ban az első „Oscar-díjat". Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet. (Tizedik ezer. 2. javított kiadás) Budapest: Révai, 1935. II. köt. 490-494. old. Az 1910-es évekről szóló fejezet nem szerepel a mű Kádár-korszak beli, 1958-as kiadásában, arra hivatkozva, hogy Szerb Antal tervezte könyvének kibővítését és átdolgozását. Itt jelezzük, hogy az eredeti Szerb Antal-kötetben az „export-drámák" után a „vallásos irodalom" című alfejezet következik, s ezen belül is elsőként Prohászka Ottokár méltatása. Azt írja Szerb Antal, Prohászka „az Egyház keretein belül a nagy felszabadítónak azt a szerepét játszotta, mint amit a lírában Ady Endre". Uo. 494. old. Prohászka Ottokár, aki egy évben született Vészivel, 1927-ben meghalt. Az ekkor már régóta antiliberálisnak, sőt erősen antiszemitának emlegetett Prohászka itt azért érdemel említést, mert első könyvéről, a Magyar irodalomtörténet bibliográfiája által nem jegyzett Ég és Föld című tanulmánysorozatról (Budánovits esztergomi könyvkereskedő kiadása, 1902) éppen Vészi József írt a Budapesti Naplóban. Prohászka itt a teológia és a természettudományos világszemlélet összebékíthetőségéről írt, elfogadta az evolúciós elméletet. S bár a székesfehérvári püspök a második kiadásból az emberre vonatkozóan elhagyta fejtegetéseit, Vészi még 1931-ben a Magyar Országgyűlési Almanachban is említi ezt a munkát, s a róla szóló cikkét. Hozzátéve azt is, hogy később a Társadalomtudományi Társaságban - s a Huszadik Században - kettejük között vita támadt társadalmi nézeteiket illetően. Ennek a vitának elemzése ugyancsak része kell legyen a részletes Vészi-portrénak, csakúgy, mint a Kaas Ivorral és Bartha Miklóssal folytatott publicisztikai párbajainak, melyet nem egyszer éppen a konzervatív irodalom (Herczeg Ferenc Ocskay brigadérosa) érdekében folytatott. /. h. 548-549. old.