Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)
mely „különösen erős küzdelmet folytatott , hatjuk úgy is, hogy visszahívta a Pester a Magyarország ellen irányuló pángermán Lloydhoz vezércikkírónak, s akkor feladta a izgatás és Scotus Viator 55 agitációjával még új lapját. Aztán a nála mindössze nyolc szemben". 5 Berlini tartózkodása alatt Vé- évvel idősebb Singer váratlanul meghalt, s szi németre fordította a Bánk báni, amit Be- Vészi végleg átvette a Pester Lloyd irányítáregi Oszkár kérésére Max Reinhardt elő is sát. Vészterhes politikai korszak volt ez, a adott. 57 Bizonyos, hogy már itt, s később a háborút megelőző év, néhány hónap. Itt Pester Lloyd élén Vészi a magyar kulturális mosr ismét egy visszaemlékezésnek adjuk külpropaganda egyik korai jelese, az ország át a szót. Horváth Zoltán, akinek szülei önkéntes kultúrdiplomatája volt. több mint évtizedes szoros barátságban Nem tudunk bizonyosat arról, mikor jött voltak Vésziékkel, a szarajevói merényletet haza Vészi. Bizonyos, hog)-már itthon lapot követő heteket éppen Dunavarsányban alapított, a mindössze néhány hónapig mű- töltötte, a Vészi birrokon. 58 Horváth emléködő Budapester Pressét. Közben ugyanis kei szerint Vészi és Singer Zsigmond meghívra, de talán mond- „a leánya, Margit viharosan háborúspártiak mintájának tekintették. Ld. pl. Ignotus levele Hatvány Lajoshoz. 1909. április 4. Levelek Halvány Lajoshoz. Válogatta és szerkesztette Hatvány Lajosné. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967. 69. old. 55 Scotus Viator [Robert William Seton-Watson, 1879-1951], politikai író, történész, a Londoni Egyetem történeti intézetének tanára. Hosszabb időt töltött el Magyarországon a század elején, Az I. világháborút lezáró Versailles-i béke híve volt, a történelmi Magyarország éles kritikusa. se Országgyűlési almanach 1931-1936. 549. old. 57 Katona Jozef: Banus Bánk. Tragödie. Übertr. Von Josef Vészi. Berlin: E. Reiss, 1911. Az 1940-ben megjelent Mohácsi Jenő-fordítás kritikájában Turóczi-Trostler József a fordítás elméleti kérdései mellett Vészi munkájáról is megemlékezik, In: Nyugat, 1941. 4. sz. Max Reinhardt (1873-1943), osztrák színész, rendező, többszörös színházalapító. Az ő színésznője volt többek között Darvas Lili is, Molnár Ferenc későbbi felesége. Reinhardt magyar kapcsolatairól ld. Staud Géza; Max Reinhardt in Ungarn, In: Leisler, Edda Prossnitz, Gisella (Hrsg.): Max Reinhardt in Europa. Salzburg, 1973. 7-31. old. 58 Ezt írja Horváth a Vészi-birtokról: „nagyjából tudtam, hogy Ady Endre itt írta a Fekete zongora című versét, s hogy gyakori vendég itt; tudtam, hogy Biró Lajos és Vészi között éles politikai viták vannak, mert Biró a Radikális Párt alapító tagja; tudtam, hogy a varsányi ház egész nyáron át gyülekező helye a magyar irodalom kiválóságainak, hogy sorra jár oda Waldbauer Imre, Keéri-Szántó Imre, Dohnányi Ernő, neves muzsikusok, Róna József, Vedres Márk szobrászművészek. [...] így hát érthető izgalommal vonultam ki a mintegy 15 holdas birtokra, ahol teniszpálya, uszoda és nagyméretű, vadon tenyésző park volt az ódon, földszintes udvarház körül." Ld. Horváth:/, m. 7. old. Róna József (1861-1939), szobrászművész egyébként tágabban értve szintén családi, sógori kapcsolat fűzte a családhoz. Róna ugyanis Vészi felesége, Keményffy Franciska Giza nevű nővérének férje volt. Róna József készítette a ma a vár előtt álló Savoyai Jenő szobrot, a Köröndön álló Zrinyi emlékművet és a gödöllői Erzsébet királynő- portrét. Sárközi Mártától idézünk: „A [Keményffy - SZ. Á.] lányok közül a legizgalmasabb a Giza volt. Ő énekesnőnek készült és Róna József szobrászhoz ment feleségül, három lányt és egy fiút csináltak, és hol éhen haltak, hol olyan villában laktak, amiben beépített színház volt, súgólyukkal és kulisszákkal. Azért főképpen a Vészi nagypapából éltek, ha jól emlékszem." A Sárközi Márta-kötetben nem közölt kézirat-részietet OSzK Kézirattára, 17, Fond őrzi.
