Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - ÁCS GÁBOR: Kiss József irodalmi indulása

domásul vetce a szerkesztői inrelmer, s épp dolgához akart látni, mikor Komócsy neve után érdeklődött. Hallván pedig, hogy ő a Zsidó dalok szerzője, elfeledte a hivatalos szigorúságot, s őszinte örömmel üdvözölte a »kollégát«."

10 Kiss a Képes Világba folyamatosan ír, majd 1871 januárjában átveszi a szerkeszrést Vérresi Arnoldról, és ettől kezdve egészen a lap 1873-as megszűnéséig

12 annak főszerkesztője marad. Érdekesség, hogy ugyanabban az épületben - igaz, csak egy évig szerkeszti a Pester Lloyd hetilapját, az Ungarische Illustrierte Zeitungot Max Nordau, amelyben Vörösmarty, Petőfi, Arany, Tompa versei mellett megjelennek fordításban Kiss József költeményei is.

13 Barátságukra jellemző, hog)' bár Max Nordau nem tekinthető termékeny költőnek, Kiss József a Képes Világ 1872-es évfolyamában közöl tőle verset Udvardy Géza fordításában.

14 A lap megszűnése után, űj házasként

15 egyelőre csak Budakesziig távozva Pestről, a Deutsch Testvérek Nyomda- és KiadóválKóbor Tamás közlése Glatz Károly előadásában: Glatz Károly: Kiss József. Budapest, 1904. 35. old. Glatz még ugyanott hozzáteszi: „Hogy karon fogta Kisst, s a salónjába vive azonnal felolvasta neki vagy száz versét, az csak Kóbor tréfás megjegyzése." A lap 1871—72-ben az utolsó oldalon hatalmas betűkkel hirdette a Zsidó dalokat. 1873. szeptember 15-én a 33. számban bejelentik a lap megszűnését: Kiss József „visszalép" a lap szerkesztésétől az „októberi új évnegyeddel" kezdődő változások miatt. Zsoldos Jenő ugyan értetlenül jegyzi meg: „Feltűnő, hogy Kiss József-vers átültetésével nem találkozunk az [Ungarische lllustrirte Zeitung] évfolyam[á]ban." Ld. Dr. Zsoldos Jenő: Korai fejezetek Kiss József életéből. In: Scheiber Sándor (szerk.): MIOKÉvkönyv 1971-72.1972. 85. old. Ugyanakkor Újvári Hedvig tanulmányában részletesebben is felsorolja azokat a Kiss József-verseket, amelyek Max (Miksa) Falk fordításában napvilágot láttak a Pester Lloyd heti mellékletében: Egy szó miatt, Sóhaj, Dalok az utcáról (ezt a verset a költő később a Regény ciklusba Szerelemvágy címmel sorolta be, meghagyva a Dalok az utcáról címet egy másik ciklus címének) Zsidó dalok. Az utóbbit a lap általában a Kiss-versfordítások címének választja, bizonnyal utalva első kötetére, bár a versek későbbiek és a Képes Világban jelentek meg: „Ungarn im Spiegel deutscher Dichtung, Petőfi und Nachvogel, Jüdische Lieder {»Zsido dalok«), Aus dem Ungarischen des Josef Kiss." A lapban a Zsoldos említette költők mellett Újvári Gyulai Pál és Eötvös versfordításokra is utal. A heti melléklet olyan szerzők közreműködésével jelent meg mint Silberstein Adolf, Dux Adolf, Ágai Adolf, Sturm Albert, Schnitzer Ignác, akikkel Kiss József a későbbiekben is baráti kapcsolatot ápolt, és szinte a szemük előtt játszódott le Kiss József szerkesztői és költői indulása, ami a későbbiekben biztos társadalmi színteret jelentett a számára. Vö. Újvári Hedvig: Ein Beiblatt des Pester Lloyd: die Ungarische Illustrierte Zeitung, In: Magyar Könyvszemle, 2005.1, sz. 80-91. old. 14 A vers Leczkézés címen jelenik meg, feltüntetve, hogy „Nordau Miksa költeménye", s egy kis lánykáról mesél, aki bácsikája látogatásakor szégyenlős elfogódottságot mutat. Megfeddik, hogy nem tud illendően viselkedni, mire könnyek közt elismerve butaságát megkérdezi: „Majd megszólal a drága gyermek: / »S vájjon szeretni sem tudok...«" utalva arra, hogy „a szeretet tudományához" csupán szív kell, nem pedig ismeretek. In: Képes Világ, 1872. 387. old. is Megházasodott; 1873. május 13. A dátum sok helyen téves közlésen alapul. Ld. Buda-neológ hitközségi házassági anyakönyv (Heiratregister 1823-1885). Izraelita anyakönyvek, Magyar Országos Levéltár, A 3580 tekercs, 1873,101, old.