Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején
az éremművészet Európa-szerte legkiválóbb reprezentánsai voltak. A magyar éremművészet élén három zsidó származású művész halad, akinek elsejér, Beck O. Fülöpöt, a plakettművészet terén ralán egyik művész sem múlta felül. Kultúra, ízlés, kompozíció: ezek azok az elemek, amelyek művészetének örök megbecsülést biztosítanak. Teles Ede az arcképművészet terén alkotott jeleset, Fémes Beck Vilmos, a renaissance nagy éremművészeinek szellemét lehelte plakettjeire. Murányi Gyula a magyar és a nemzetközi szellemi kiválóságok hosszú sorának képmásár készítette, mesterien domborítva ki modelljének intellektualitását." 1 1937-1939 között jelenik meg Kempelen Béla (1874-1952) történész Magyar zsidó és zsidó eredetű családok című munkája. Ebben több képzőművész is szerepel: a Radnay-Rózsay (1862-ig Rosenfeld) családból származó Radnay Miklós; a több mint két évszázada Magyarországon élő Kallós családhoz tartozik Kallós Ede; a herendi porcéi ángyáros, katolizált FarkasházyFischer család ragja, Farkasházy Miklós; a 19. század eleje óta fennálló nagykereskedő, nagyiparos cég 20. századi tulajdonosának, báró Kohner Adolfnak (1865-1937) a lánya, Kohner Ida (1896-1944); az első magyar zsidó országgyűlési képviselő (1869-ben!) Wahrmann Mór (1831-1892) rokona és a kecskeméti rabbi, Fischmann Simon unokája, Fényes Adolf (1867-1945); a nagykanizsai magyar zsidóból osztrák íróvá vált Schnitzler Arthur rokona, Schnirzler János; somogytúri Kunffy Adolf (eredetileg Kohn) és Hochsinger Hermina elsőszülött fia, Kunffy Lajos (1869-1962) földbirtokos és festőművész; a cukorgyáros Hatvány (Deutsch) család tagja, báró Hatvány Ferenc; az Irsay (1881-ig Feuer) orvoscsaláddal rokon Irsai István (a holokauszr üldöztetései után Izraelben relepederr le); régi magyar zsidó családból származik Donath Gyula (1850-1909) szobrász; Pólya Tibor (1886-1937) grafikus és festőművész; Lakos Alfréd (1870-1961) festő; a kétszáz éve mádi borkereskedő Teitelbaum családhoz kötődő Tihanyi Lajos (1885-1938); a nevét Laubról 1891-ben megváltoztató, 1912-ben magyar nemességet kapó László Fülöp (1869-1937) „korunk legismertebb nevű arcképfestője; igazi modern udvari festő. [...] Alig van európai uralkodó, aki nem ült volna modellt neki." Továbbá Horovitz Lipót (1838-1917) arcképfestő, aki ötször festette meg Ferenc Józsefet; gyermekeiből kertő lett festő: Horovitz Ármin és Horovitz Janina; a 18. századtól Abonyban élő Hay családdal rokon Háy Károly László; továbbá szerepelnek még: Gzigány Dezső (1883-1937); Farkas István és Kohner Ida bárónő, Bihari Sándor (1855-1906); Margó Ede szobrász; a Kossuth-bankót rajzoló Tyroler József (1822-1854). 1867-ben a XVII. törvényben deklarálrák a zsidók emancipációjár, melyre a 18-19. században megtelepedettek elmagyarosodással válaszoltak. A zsidók izraelita vallású magyar állampolgárokká váltak, a zsidó megjelölést sem a hivatalos iratokban, sem a statisztikákban, sem a politikai és társadalmi 1 Naményi Ernő: A zsidók és a képzőművészet. Budapest, Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Kiadása, 1933.17-19. old.
