Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)

emigráció. Útlevél és vízum még nem számított.

51 Nem tudjuk pontosan, mettől meddig élt a család Berlinben.

52 Nem világos, milyen anyagi háttér állt mögötte, miből éltek, s az sem, kikből állt a kinti család. (A lexikonok szerint Biró Lajos is 1907-ben költözött néhány évre Berlinbe.) Annyit tudunk, hog)" Vészi néhány itthoni lap berlini levelezője volt. Nem került perifériára. 1911-ben Jung-Ungarn címmel Berlinben megjelenő német nyelvű magyar folyóiratot szerkesztett, melynek irodalmi anyagát Hatvány Lajos állította össze. Van talány, bizonytalanság itt is. Az impresszum szerint a szerkeszrőség címe ugyanis Vészi József budapesti lakcíme, a szépirodalmi anyagot kellett Hatvány Lajos berlini címére kellett küldeniük a munkatársaknak. Elképzelhető tehát, hog)" ekkor már nem is volt kinr Vészi. A Jung-Ungarn első ríz számban Vészi József 10-12 oldalas publicisztikái álltak az élen, ezeket rendszeresen történelmi, társadalomfilozófiai tanulmányok követték, majd a szépirodalom, közte Mikszáth-regény (Beszterce ostroma) folytatásokban, Móricz-novellák (pl. a Tragédia), Bródy Sándor, Petelei István, Biró Lajos, Molnár Ferenc (Széntolvajok), Tömörkény István, Herczeg Ferenc, Kabos Ede a prózaírók közül. Ady-versek, aztán Babitstól A Danaidák, Arany János Pázmán lovagja, magyar népballadák Vészi fordításában, Reviczky Gyula költeményei. Jób Dániel színházi tanulmánya, Kármán Mór értekezése, Balkányi Géza tanulmánya a Hortobágy-vidéke gazdasági jövőjéről, Riroók Emma, Róheim Géza esszéi. A Falus Elek motívummal, a „fekete-vörös, magyaros ízű" fed lappal, már csak a tervező és az egyik szerkesztő azonossága okán is kicsit a Nyugatot idéző folyóiratot a Paul Gassirer's Verlag adta ki. A harmincas években itthon a Jung-Ungarnt a magyar politikai és szellemi élet harcos orgánumaként említteti Vészi, A későbbi berlini politikai emigrációval kapcsolatban, ami érinti az itt említettek közül pl. Biró Lajos, illetve Ignotus, Hatvány Lajos munkásságát is Id.: Frank, Tibor: Station Berlin: Ungarische Wissenschattier und Künstler in Deutschland 1919-1933. IMIS-Beiträge [Institut für Migrationsforschung und InterkuItuel

le Studien, Universität Osnabrück] 1999.10. sz. 7-38. old. A háború utáni berlini szellemi életről, amely periódusban huzamosabb ideig élt és dolgozott a városban a film felé orientálódó Biró Lajos, ld. Frank Tibor: Die Amerikanisierung Berlins nach dem Ersten Weltkrieg. In: Erb, Maria - Knipf, Elisabeth Orosz, Magdolna -Tarnói, László (Hrsg.): „undThut ein Gnügen Seinem Ambt". Festschrift für Karl Manherzzum 60. Geburtstag. Budapest, ELTE Germanistisches Institut, 2002 (= Budapester Beiträge zur Germanistik, 39). 505-512. old. Az Aradi Közlöny 1907. október 31-ei száma adta hírül a 8. oldalon: „Vészi kivándorol". 53 Márkus Gábor közlése szerint a Vészi lányok szintén kint voltak Berlinben, s velük Biró Lajos is, már együtt Vészi Jolánnal. Nagy társasági életet éltek, sok neves muzsikus járt hozzájuk, minden bizonnyal a hírességekre vadászó Vészi Margit révén. Kapcsolatban voltak a zongoraművész Josep Levinne-nel, az akkor még nagybőgős, később híres karmesterként ismert Serge Koussewitzkyvel és Herman Jadlovkerrel, a kántorból lett jelentős Wagner-tenorral. 54 1898-ban alapított német könyvkiadó. Ld. Feilchenfeldt, Ráhel E. - Brandis, Markus: Paul Cassirer Verlag, Berlin, 1898-1933. Eine kommentierte Bibliographie/ Bruno und Paul Cassirer Verlag, 1898-1901. München, K. G. Sauer Verlag, 2002. A Cassirer's-t - s még a Langen, illetve Fischer Verlagot - itthon a gyülekező majdani nyugatosok a modern kiadó követendő