Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)

Mégis türelmetlenül lestem ezeket a harcos írásokat, melyekben egy ember murarkozort meg teljes mivoltában. Egy bűvös véralkar sistergert itten, feleselt önmagával és a világgal, ellágyult és fölfortyant, carlylei

42 fesztelenséggel finom és vaskos szóképeket halmozott egymásra, rózsát és záptojást hajigált s mindig oly közvetlen volt, oly meglepő, oly ízig-vérig emberi, hogy a hittérítők vitáira kellett gondolnom. Úgy fémlett, hogy tintája meggyullad a tollán s kéziratpapírja ellobog írás közben. A forma remekművei voltak ezek a haragban és szereretben fogant cikkek." Vészi pályáján azonban fordulat állt be. 1905-ben - miniszteri tanácsosi rangban elvállalta a darabont-kormány sajtófőnökségét. Ferenc József „régi „bizalmas barátját", Fejéváry Géza bárót kérte fel a miniszterelnöki posztra, s mint Vészi életrajza mondja, a Budapesti Napló főszerkesztője kizárólag Fejérvárynak hozta meg az „áldozatot, hog)" állami szolgálatot vállaljon".

44 A kormány jelszava és létalapja az általános választójog volt. Vészi, aki nag)" patrióta volt, s ugyanakkor a liberalizmusra fölesküdött gondolkodó, ezzel a döntésével a szabadság elsősége, a jogkiterjesztés elve mellett voksolt. Az aradi vérranúkra emlékezve 1905. október 5-én, nem sokkal azelőtt, hog)" megvált volna a népszerűsége csúcsán lévő lapjáról, így írt a választásról: „A magyar szabadság, a magyar népszabadság szent márrírjainak sírjához nagy zarándoklás lészen a holnapi emléknapon. A kriprák mélyén 42 Thomas Carlyle (1795-1881 ), skót származású irodalomesztéta, történetíró, író. Az 1830-as években London egyik legnépszerűbb előadója, szenvedélyes vitatkozó, J. S. Mill, Emerson és Ruskin barátja. Levelezett Goethével, akitől fordított is. a mártírok koporsói jó, hogy nem üvegből valók. Legalább nem láthatják a zarándokok, hogy közeledőikre a magyar szabadság, a magyar népszabadság hősies lelkű áldozatai megfordulnak sírjukban. Mert a mostani divat szerint való nemzeti politika valóságos megcsúfolása annak a magasztos szabadságeszmének, amelyért a mártírok vére folyt."

45 Ritkán tapasztalható népszerűtlenség lett a miniszteriális tisztség bére. A soknemzetiségű Nagy-Magyarország politikai magja és közvéleményének túlnyomó többsége alig tudta elviselni, hog)" nincs többségben a hazájában. Csak az asszimilált németséggel és zsidósággal együtt volt meg az országon belüli dominancia. A nemzetiségi kérdéssel nem volt hajlandó szembenézni az ország. Azokat a jogokat, amelyeket a kiegyezéskor magának megszerzett, tovább adni nem engedte. 1911-ben jelent meg Biró Lajosnak a sajtóról írt kis kötete, valószínűleg az első rendszeres magyar sajtóelméleti munka. Ebben, talán apósa népszerűtlenségére is gondolva, Biró a következőket írja: „Alap, amelyik jót tételez fel a közönségéről, amelyik az úgynevezett nívót emelni akarja, az meghal. A közönségnek nem a józanságára, az okosságára, az ízlésére kell számírani, hanem az elfogultságaira, a gyűlöletére, az ízléstelenségeire. [...] Vannak kérdések, amelyekben a közönség egyáltalán nem rűr semmiféle eltérést azoktól a dogmáktól, amelyek láthatatlanul le 43 Sebestyén Károly: Emlékbeszéd Vészi József felett. IMIT Évkönyv, 1941 [LXÍil.] Budapest, 1941. 42-43. old. 44 Országgyűlési almanach 1931-1936, 549. old. 45 Idézi Sebestyén Károly: /', h. 43. old.