Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)

ségű Budapesti Naplói. Ez a lap a tehetségek fóruma lett, az új Magyarország előfutára. Ki milyen és mekkora karrier előtt áll, még senki nem tudta. Ady és Biró Lajos a századfordulón együtt dolgoztak Nagyváradon, a Nagyváradi Napló, illetve a Szabadság szerkesztőségében, volt idő, hogy egymás konkurenseként, de egy hosszabb időn át közös szobát is béreltek. Kettejük kapcsolatában Biró Lajos volt a „felnőtt", a higgadt és céltudatos.

33 Biró jól tudott franciául, már élt kint egy évet, olvasott természetesen németül, de angolul és olaszul is. Lengyel Géza írja, hogy 1900 elején a nagyváradi zsurnalisztikára nézvést fontos esemény volt az interurbán telefonösszeköttetés megteremtése a főváros és Nagyvárad között. Az eseményről Ady verset is írt Dal az interurbán telefonról címmel. Nem tudjuk miért és hogyan, de Vészi József publicisztikájával és egyben híres szignójával - (v) - jelent meg a Nagyváradi Napló első évfolyamának első számának beköszöntője.

34 1903-ban és 1904-ben - Ady levelezése a bizonyíték rá - Vészi sorban hívta Budapestre az ifjakat.

35 Ad) 't azzal kecsegtette, hog)" eg)" év múlva ő lesz az egyik leismértebb publicista.

36 Ady is kijutott közben Párizsba, eg)" ízben ott találkozott Vészivel s lányaival, Vészi Margittal és Jolánnal. Lelkesen számolt be Bírónak „bolyongásaikról", aztán nemsokára már arról írt, hog)" 37 döntött, hazamegy, s beáll Vészihez. „Külső karrier" dolgában Biró jobban haladt, Vészi - miután Jolán lánya és Biró összeházasodtak - mintegy a „család" képviseletében a szerkesztőségen belül amolyan publicisztikai előolvasóvá léptette elő vejét, Ady enyhén féltékeny is volt ezért. Ady ekkor már, párhuzamosan a Léda-kapcsolattal vag)" kicsit később, belehabarodott Vészi Margirba, de az apa ezt nem nézte jó szemmel. Mint ahogyan azt sem, 32 A Budapesti Napló történetéről ld. Lengyel Géza: /'. m. 124-188. old.: Rejtő István: A Budapesti Napló és a „híréli" rovat. In: Magyar Könyvszemle, 1963.1. sz. 59-72. old. 33 Ady Endre és Biró Lajos kapcsolatáról ld. Lengyel Géza: Ady a műhelyben. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1957. 3i Nagyváradi Napló, 1898. október 1.1. old, A hírlap történetéhez ld. Nagy Endre: Egy város regénye. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1958; Várad-Budapest-Párizs. Emlékezések. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó 1958; Indig Ottó Szántó Sándor - Szűcs László- Králik Lóránd: Százéves a Napló. Jubileumi Album. Nagyvárad, Bihari Napló Kiadó, 1998. 35 A századelő Budapestjéről ld. Vörös Károly (szerk.): Budapest története. IV. köt. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978. Különös tekintettel a Vörös Károly által írt, a millennium és 1918 közötti időszakról szóló fejezetekre; 525-771. old. Budapest szellemi életéről ld. pl. Lukacs, John: Budapest, 1900. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1991; Frank Tibor: Der Kult des Allwissens im Budapest des Fin de Siècle. In: Baron, Frank - Smith, David Norman Reitz, Charles {eus.): Authority, Culture, and Communication: The Sociology of Ernest Manheim. Heidelberg, Synchron Verlag, 2005.89-116. old.; Karádi Éva: A magyar szellemtudományi iskola mint európai áramlatok felvevője és elindítója. In: Békés Vera (szerk.):/! kreativitás mintázatai. Budapest, Áron Kiadó, 2004.73-93. old. 36 Ady Endre levele Biró Lajosnak, [Érmindszent, 1904.] január 11. In: Ady Endre levelei. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983.1. köt. 138. old. 37 Ady Endre levele Ady Lajosnak [Párizs, 1904. november 17.]. Uo. 158. old.