Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)
család régebbi szolgálóit, személyzetét, s pamfletet készül írni Jókairól, külön támadva annak igen fiaral özvegyér, Vészi, mint Jókai barárja és utolsó éveinek közeli tanúja, egy füzettel tiltakozott. 27 Ezt megelőzően is komoly szerepe voir a közvélemény megbékítésében, mert Jókai második házassága botrányszámba ment, a nagy korkülönbség és Nag)" (Grósz) Bella zsidó származása miatt. Versei és Jókai-szeretete inkább a 19. század eszményeihez, a kanonizált rendhez, a nemesi liberalizmus ideáljaihoz kötik Vészit. Innen oldozódott el, került egyre inkább a modernitás vonzásába. A Jókai képviselte nemesi tomantika és nemzeti illúziói alól kifutott a társadalmi talaj, az értelmiség a társadalom és a reform, a jövő felé fordult. Vészi megérezte ezt a pillanatot, Jókai személyének szólóan, hálával és szeretettel fejet hajtott a lezáruló század előtt, de nyitottan és tevőleges kíváncsisággal várta az ujat. Vészi Józsefnek és nemzedékének volt pozitív világképe, mégpedig a 19. század nemesi eszményeiből táplálkozó. Erős volt benne a feltörekvés vágya is. Az újságírásban, az irodalomban, a művészetben akarta megkezdeni az új Magyarország felépítését. Szerkesztői gyakorlatát a legjobb iskolában, a Pester LloydwáX szerezte. 1877-ben lépett a lap kötelékébe, mint a lap helyi rovarának munkatársa, majd parlamenti tudósítója. Mesterségbeli tanárai, szívesen emlegetett kollégái Tóth Béla, 28 Adorján 29 * 30 Sándor és Barna Izidor voltak. 1894-ben átvette a Pesti Napló szerkesztését Ábrányi Kornéltól. 31 Két év múltán összekülönbözött a kiadóval, tizenhat munkatársával együtt kivált a szerkesztésből és megalapította a kiemelkedő jelentőTisza István elleni merényletben való bűnrészességgel megvádolták, majd felmentették, Ezután a Népszava munkatársa lett, 1926-ban Bécsbe emigrált, majd Pozsonyba költözött, Csehszlovákia megszállása után Franciaországba, majd az Egyesült Államokba emigrált. Jászi Oszkár és Hatvány Lajos is portrét írt róla, Ld. Hiénák Jókai sírján. Válasz egy pamíletre. Budapest: Révai és Salamon Könyvnyomdája 1904; Fényes László: Jókai Mór utolsó évei. Tanúvallomások. Budapest, 1904; Uő: Jókai Mór utolsó évei körül. Válasz Vészi Józsefnek. Budapest, 1904. Tóth Béla (1857-1907), író, újságíró. Természettudományi és orvosi tanulmányokat folytatott. Bejárta a Balkánt és Egyiptomot. Hazatérve lett újságíró, dolgozott a Függetlenség, a Budapesti Hírlap, a Pesti Hírlap munkatársaként. Szarvas Gábor nyelvtisztító törekvéseinek támogatója volt, szólások, anekdoták gyűjtőiéként máig újra kiadott szerző. Adorján Sándor (1858-?), újságíró, műfordító. 1881-től az Ország-Világ, az Ellenőr, a Nemzet munkatársa, majdl 899-től Jókai Magyar /Vemzefének felelős szerkesztője. 1906-ban visszavonult az újságírástól és vasúti tisztviselő lett. Magyarra fordította Balzac, Zola és Turgenyev néhány regényét, mint műfordító dolgozott a Népszínház és a Nemzeti Színház számára. 30 Barna Izidor (1860-1911), újságíró. 1880-tól az Egyetértés, 1886-tól a Budapesti Hírlap munkatársa. 1892-től a Pesti Napló felelős szerkesztője. 1896-ban megindította az első bulvárlapot, az Esti Újságol, amit haláláig szerkesztett. 31 Ábrányi Kornél, ifj, (1849-1913), író, újságíró, Ábrányi Kornél zeneszerző fia, 1868 és 1875 között miniszteriális tisztviselő, majd a Kelet Népe, a Magyarország, az Ország-Világ szerkesztője. 1887-től 1894-ig, majd 1901-1902-ben a Pesti Napló szerkesztője. 1906 és 1909 között a miniszterelnöki sajtóosztály vezetője. Kákay Aranyos II. álnéven politikai röpiratok szerzője.
