Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)

thy-érát. Másrészt az is bizonyos, hogy ezzel az állítással a Pester Lloydol mint orgánumot nem méltányoljuk kellőképpen, s elemzés nélkül áttoljuk a „kormánypárri" oldalra.

11 A lap megítélése a kortársak, visszaemlékezők és sajtótörténészek között sem egyérrelmű. Sipos Balázs egyenesen azt írja: „A Pester Lloydol szokás a skála túloldalára helyezni (a kormánypárti vag)" a nem liberális lapok közé sorolni)." A sajtótörténész két, egykoron a lappal szoros kapcsolatban álló tekintélyt idéz, az újságíró Supka Gézát és Egry Aurélt, a Pester Lloyd Társulat főtitkárát, akik homlokegyenest másképp ítélték meg a Pester Lloydol. Supka, aki a húszas években a lap munkatársa volt, konzervatív orgánumnak mondja, Egry viszont a liberalizmust a kezdetektől mindvégig „teljes erővel képviselő" újságnak. Ugyanakkor közben a fajvédők „izraelita és szabadkőműves szakközlönynek" tartották, sőt, „zsidó rituális közlönyként" is emlegették, mely „néha ugyan nemzetibb húrokat is pengetett, de azt is 12 saját érdekei miatt '. Forrásként használjuk a családi visszaemlékezést is, amelyet unokája, az ugyancsak szerkesztőként működött Sárközi Márta írt. Ez a mulatságosan deheroizáló kétívnyi szöveg viszont túlságosan is emberközelbe hozza alakját. Formátumáról alig esik szó, csak a külsőségek, az életforma leírása sejteti a szereplő nagyságár, amit persze Sárközi Márta egészen bizonyosnak, magától értetődőnek vélt. Mindenestre ezeket az anekdotikus idézeteket a jegyzetek közé utaltuk. A végletesen különböző szemléletű és stílusú szövegek között, s nem könnyen fellelhető adatokat gyűjtve haladunk. Forrásaink között vannak az országgyűlési almanachok is, ezek azonban a bemutatott személytől származó adatokat tüntetik fel, s bár ezek fontos és részletes eseményekről tájékoztatnak, mégiscsak az illető önmagától alkotott, gyakran idealizált képét tükrözik. A valóságot a szövegek mutatnák meg, maguk a Vészi-publicisztikák. A legfájóbb éppen az, hog)" Vészi írásai egyelőre nincsenek összegyűjtve. Kevés az információnk Vészi családi hátteréről. A családi emlékezet szerint Selfmademan volt. Ami tényszerűt eredetével kapcsolatban tudunk, a zsidótörvények után Aradról megkért anyakönyvi másolatokból való.

13 Vészi József Aradon

14 született 1858-ban. Arad, a partiumi város, nagysága ellenére is a peremvidékbe tartozott, a család lakóhelye, a Határ út szimbolikusan io Szekíű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1934, 402-415. old, h A Pester Lloyd korai történetének szakirodalmából megemlítjük a Társaság jubileumi emlékkönyvét: A Pesti Lloyd-Társulat. Bev. Falk Miksa. Budapest, 1903, valamint Újvári Hedvig tanulmányait: Die Geschichte des Pester Lloyd zwischen 1854-1875. HI. In: Magyar Könyvszemle, 2001. 2. sz. 189-203. old, és 3. sz. 318-331. old. A két világháború közti időszakhoz Id. Brachfeld, Siegfried: Deutsche Literatur im Leitartikel und Feuilleton des Pester Lloyd (1933-1944). In: 250 Jahre deutschsprachige Presse in Ungarn. Wien, Ungarisches Pressebüro - Budapest, Budapester Rundschau, 1982. 29-40. old.; Uő: Deutsche Literatur im Pester Lloyd zwischen 1933 und 1944. Budapest 1971 (= Budapester Beiträge zur Germanistik, 3). A Pester Lloyd irodalmi konzervativizmusáról jelent meg névtelen bírálat a Nyugatban is A Pester Lloyd és hazánk hírneve címmel 1932-ben. Ld. I. köt. 293-294. old. 12 Sipos Balázs; A politikai újságírás mint hivatás. Budapest, Napvilág Kiadó, 2004.107-109. old.