Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - SZÉCHENYI ÁGNES: Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858-1940)

Pester Uoyanoz két huzamos ciklusban 1877-1893 és 1913-1938 között, illetve az általa alapított és Adyt, Molnár Ferencet, Kosztolányi Dezsőt, Biró Lajosr, Papp Dánielt, Kabos Edét, Lyka Károlyt, s részint Jászi Oszkárt és Szende Pált felfedező, 1896-ban indított Budapesti Nap/óhoz. Mindkét politikai hírlapnak az élén állt: főszerkesztő volt, a lapok irányvonalár ő jelölte ki. Vészi a kiegyezés előtt, az abszolutizmus korában született, és a fasizálódó, a második világháborúba sodródó Horrhykorszakban halt meg. A teljesítmény mellett dinasztiateremrő egyéniség volt, leszármazottaival együtt egy tendkívüli módon tehetséges család törrénete rajzolható meg. Ez a tanulmány még csak egy bő értékelő vázlata pályafutásának, amely összegyűjti a vele kapcsolatos tisztázandó kérdéseket, kijelölni a kutatás teendőit, vállalva egyelőre a kép arányralanságait is. Már az adatolással is elakadunk, egyelőre kevés hiteles forrással rendelkezünk, olykor egymásnak ellentmondó dátumokkal, hivatkozásokkal is találkozunk. A korabeli, róla szóló megemlékezések, mint írói jubileumának megünneplése vag)" a halála után született emlékbeszédek, olyan patetikusak és dagályosak, mintha eg)- konzervatív személyiségről szólnának, s nem a 20. századi irodalmi és társadalomtudományi megújulás élenjáróinak felfedezőjéről. Való igaz, hog)" a Horrhy-korszak hangsúlyosan honorálta teljesítményét, 1927-ben a felsőház tagja lett, 1930-ban pedig Corvin-láncot kapott. Ha erre azt mondjuk, ő fordult konzervatív irányba, nem mondunk igazat, bár megleher, publicisztikáinak összegyűjtése után még ez is kidetülhet. Mindenestre néhány év múlva Szekfű Gyula merevnek és formálisnak, egyenesen „neobarokk" társadalomnak írra le a Hor9 Vészi József legidősebb gyermeke Vészi Margit (1885-1961 ), az egyik első magyar újságírónő volt. Vészi író vejei Molnár Ferenc (1878-1952) és Biró Lajos (1880-1948). Molnár munkássága közismert, nem így a nemzetközi filmes karriert befutott és méltatlanul elfelejtett Biró Lajosé, aki az 1888-ban született Vészi Jolán férjeként lett a család tagja. Unokája Vészi Margit és Molnár Ferenc lánya, Molnár Márta, közismert későbbi nevén Sárközi Márta (1907-1966). Az ő első férje Horváth Zoltán (1900-1967) újságíró, szerkesztő, műfordító volt. A második férj a költő, műfordító és szerkesztő, a Balfon elpusztult Sárközi György (1899-1945). Vészi dédunokái közül a médiadinasztia-vonal szempontjából említendő Horváth Ádám (1930), a Magyar Televízió volt főrendezője, elnöke, a Színházas Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese és Sárközi Mátyás (1937), aki évtizedeken át a BBC-nél dolgozott. Az ükunoka-vej - fogadjuk el ezt a nem létező rokonsági fokozatot - a filmrendező Jeles András (1945). Megemlítendő Vészi József korán meghalt fia, Vészi Gyula is, aki 24 évesen lett a bonni egyetem élettan-magántanára, harmincnál több tudományos közleményt publikált, s egykoron ő írta a Deutsches Medizinisches Handelslexikon biológiai fejezetét. 1914-ben hazajött, hogy a kötelező katonai szolgálatnak eleget tegyen. 1918-ban a debreceni egyetem nyilvános rendes tanárának nevezték ki, de még ebben az évben meghalt spanyolnáthában. A negyedik lány, Vészi Lenke férje Márkus Andor (1890-1963), az Angol-Magyar Bank igazgatója volt. Fiuk, Márkus Gábor (1922) az Egyesült Államokban él, neves rákkutató, az MTA külső tagja, lányuk, Márkus Anna (1928) Párizsban élő festőművész. Vészi veje volt Balkányi Kálmán (1883-1965), az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület igazgatója, korában tekintélynek örvendő közgazdasági szakíró és publicista. Balkányi Kálmán és Vészi Edit négy lánya közül Balkányi Judit világhírű csecsemő-agysebész lett, Balkányi Sári a Bálint Mihály-féle pszichológiai intézetben dolgozott. A család ismertetése ezzel nem teljes.