Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN - PREPUK ANIKÓ: A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában

küzdelmek az izraelirák vallási emancipáci­ójár is a megoldandó kérdések közé emel­ték, így kerülhetett sor arra, hogy a recepció Támogatására a választási küzdelmekben ígéretet tett képviselők az 1892 tavaszán kezdődő egyházpolitikai törvényhozás során beváltották ígéreteiket. A parlamenti viták­ban felszólalók pártállástól függetlenül elo­dázhatatlan kérdésnek nyilvánították az iz­raeliták vallási egyenjogúsítását, s a képvi­selőház a későbbiekben lényegi vita nélkül, szinte egyhangúlag támogatta a recepcióra vonatkozó törvényjavaslatot. Jóllehet a tör­vényjavaslat közel két évig vándorolt a par­lament két háza között, a képviselőház a törvénykezés további szakaszaiban, a recep­ció főrendi ellenzékével szemben is követ­kezetesen kitartott elfogadása mellett. 143 A zsidó vallás befogadásának jelentősé­gét különösképpen megnövelte az a tény, hogy a törvény elfogadása alig előzre meg a millenniumi ünnepségsorozatot, amelyen a zsidóság immár nemcsak állampolgárként, de felekezetként is a nemzet egyenrangú tagjaként vehetett részt. A recepció a hon­foglalás jubileumát a „testvéresedés" ün­nepévé avatta, korszakharár jellegét a neo­lóg öndefinícióban tapasztalható változá­sok is jelezték: „Mint magyar-zsidók értük meg az ezredik eszrendőt és mint zsidó-magyarok lépünk a má­sodik évezredbe. Vallásunk törvényei e szent föl­dön eggyel megszaporodtak és ez a törvény így szól: Hazádnak rendületlenül légy híve, óh ma­gyar. Ez volt eddig is hitünk, támaszunk, de ma a tízparancsolathoz egy tizenegyedik járult. A ma­gyar zsidóságnak a törvényhozás által befogadott vallási dogmája: a hazaszeretet lőn." 144 Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg az Egyenlőség az 1896-os esztendőt. A lap a mil­lennium megünneplésének előkészítésé­ben és lebonyolításában is főszerepet vállalt, s a recepciós mozgalom végrehajtó bizottsá­gával karöltve meghatározta, milyen módon jelenjen meg a zsidóság az ország ünneplő felekezetei között. 145 A neológ vezetés 1896-ban a recepció és a millennium tiszte­letére létrehozta az Országos Magyar Izrae­lita Közalapot, amelynek célját az alapítók következőképpen határozták meg: „rendel­tetése legyen azon célok megvalósításának elősegítése, amelyek által a magyar zsidóság nemzeti szellemben való fejlődése előmoz­díttatik". 146 A Közalap az országos gyűjtés eredményeként összegyűlt pénzből 1896 májusában hozta létre első alapítványát, amely a nemzeti intézmények iránti tiszte­let jeleként öt díjmentes alapítványi helyet létesített a Magyar Királyi Honvédségi Lu­dovika Akadémia tisztképző tanfolyamán, feltételként szabva, hogy a jelentkezők ki­választása „valláskülönbségre való tekintet nélkül" történjen. 143 A recepció körüli parlamenti vitákat ld. Prepuk Anikó: Miért éppen recepció? Az izraelita vallás egyenjogúsítása az 1890-es években. In: Angi János - Barta János (szerk.): /. m. 263-281. old. 144 Dr. Fleischmann Sándor: A reczepczió és a millennium. In: Egyenlőség, 1896. január 10. 2. old. 145 Az ünneplés részleteit illetően ld. Prepuk Anikó: A zsidóság a Millenniumon, /'. h. (40, jegyzet) 146 Az értekezlet. In: Egyenlőség, 1896. január 10. 11.old. 147 Az „Országos magyar izraelita közalap" első alapítványa. In: Egyenlőség, 1896, június 5. 9. old.

Next

/
Thumbnails
Contents