Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

művész az 1949-ben elkészült képet New Yorkba küldte hálából az ottani jótevőknek. Gimes Lajos (Miskolc, 1886. november 29. ­Auschwitz, 1944,1945?) Budapesten, Münchenben és Párizsban folytat festőtanulmányokat. Első kiállítását 1911-ben a Műcsarnokban rendezi meg. Miskolcon 1909-1927 között hét ízben mu­tatkozik be gyűjteményes kiállításon. 1925-ben elnyeri a Lipórvárosi Kaszinó dí­ját, 1926-ban a gróf Esrerházy Móricz-díjat. 1924-ben az Ernsr Múzeumban, 1928-ban a Műcsarnokban állírja ki impresszionizmus­ba hajló naturalista képeit és néprajzi rárgyú vízfestményeit. Műveiből gyűjtők, gyűjte­mények mellett a főváros is vásárol. 1939 őszéről az OMIKE Képzőművészakció Kép­zőművészeti Csoporr kiállításain vesz részt. Haláltáborba hurcolják, halálának pon­tos körülményei ismeretlenek. Karczag Zoltán (Celldömölk, 1881. augusztus 17. - ?, 1944) A Képzőművészeti Főiskolán Székely Ber­talan, Ferenczy Károly és Zemplényi Tiva­dar növendéke. 1909-ről szerepel a Mű­csarnok kiállításain, először Enteriőr című pasztelljével. Bécsben, Németországban, majd Párizsban, 1912-ben Olaszországban folyrar tanulmányokat. 1914-ben a fronton harcol az első világháborúban. A háborút köverő években főleg portrékat fest. 1918-ról Budapesten él. 1928-ban a Nem­zeti Szalonban gyűjteményes kiállítása nyí­lik (Könyvek és virágok, Délutáni napsütés, Cséplés stb.). 1929-ben írnak róla a Magyar­zsidó lexikonban. A Művészház alapíró tagja. 1931-ben tájképeivel szerepel a Műcsar­nok őszi rárlarán. 1939 őszétől az OMIKE Művészakció Képzőművészeti Gsoporrjá­nak kiállírásain pasztell- és olajképekkel vesz részr, 1943-ben Vidéki utca és Fenyves szélén című temperák, 1944-ben Reggel a Dunaparton című pasztelljét és Tabáni emlék című olajfestményét állítja ki. Auschwitz elől az öngyilkosságba me­nekül. Farkas István (Budapest, 1887. október 20. ­Auschwitz, 1944. június 29.) Farkas Isrván asszimilálódott magyar zsidó polgárcsaládban született 1887-ben, a ki­egyezés után két évtizeddel egy fellendü­lő, fejlődő, gyors léptékben gazdagodó, ci­vilizálódó városban, az Osztrák-Magyar Monarchiában fontos szerepet betöltő Bu­dapesten. „Önmagával elégedett, jóllakott kor", „a tiszta liberalizmus ígéret földje" ­így jellemzi az időszakot Szekfű Gyula. Apai családja a 18. század közepe óta elma­gyarosodott aradi kereskedőcsalád, az anyai ág a magyar ipari fellendülésért sokat áldo­zó budai Goldberger család. Apja, Wolfner József könyvkiadó indírja meg a keresztény 29 Idézi: S. Nagy Katalin: Farkas István, Arthis, Budapest, 1994.

Next

/
Thumbnails
Contents