Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

meke, a hozzá hasonlóan a festőmestersé­get választó Andor Fülöp (a második ke­reszrnevér nem használja) és a lánya, később Baumgarten Nándorné, a Vilma ki­rályné úti villában nevelkedik. Édesanyjuk, Krausz Róza szintén gazdag családból való, bátyja vállalatai, nagyüzemei miatt a család 1882-ben nemességet kap. A fin de siècle ki­finomodott kultúrája, a modern aranykor harározza meg a Bäsch család élerformáját, így Bäsch Andorét is, aki gyerekkorár is fes­tők között tölti. A konzervarív apa egy ideig a Képzőművészeti Társulat igazgatója. A család messzemenően asszimilálódott, An­dor a katolikus főgimnáziumban érerrségi­zik. 1899-ben, 14 éves korában megkeresz­telkedik. A budapesti Mintarajziskolában Zem­plényi Tivadarnál, majd 1904-ről a párizsi Julian Akadémián Jean Paul Laurens-nél tanul ör évig. Egy évig Henri Marisse ma­gániskolájában folytat tanulmányokat, a századelő talán legjelentősebb műtermé­ben sajátíthatja el a szakmar. Társaival, Czóbel Bélával, Berény Róberrtel, Hatvány Ferenccel együtt a modernek műtermek járja, kapcsolatba kerül Gertrude Stein amerikai műgyűjtővel, aki összeismerteti Picassóval is. 1908-ban Párizsból Nagybá­nyára meg)", akárcsak Czóbel. „Szakadarlan neuraszténiás nyugralansággal keresi a mű­vészi célt", jellemzi őt Herman Lipót. 24 Mesrere Ferenczy Károly, három évig őmellerre dolgozik. Az első világháborúban a sajtó főhadiszálláson hadifestőként dol­gozik. Alapító tagja a Szinyei Merse Pál 24 MTA Művészettörténeti Kutató Intézetének Adattára MDK-C-ll-16/2. 3. old. Társaságnak, rendszeres szereplője az Ernst Múzeumban rendezett kiállítások­nak. 1919 novemberében az Ernsr Múze­umban rendezi első kiállítását Rudnay Gyulával és Lux Elek szobrásszal közösen. 1917-18-ban Hágában, 1921-ben Amszter­damban és Helsingforsban, 1922-ben Stockholmban, 1926-ban Brüsszelben, 1929-ben Nürnbergben, 1931-ben Párizs­ban és Zürichben, 1937-ben Bécsben nyí­lik önálló kiállítása, ilyenkor hosszabb időt tölt a helyszínen. 1944-ben Lóránrh László őt is bemutat­ja Paletta című könyvében, s egy önarckép­rajzor is közöl az 59 éves művészről, akit „párisi citoyen"-nek nevez, és azt állítja, a Luxembourg park körül, a Boulevard Sainr Miehelen vannak olyan műrermek, minr Bäsch Andoré. 25 Bäsch szakmai sikerei csúcsán válaszrja az önkénres halált. Öngyilkosságba mene­kül a zsidósors elől. Nem akarja viselni a sár­ga csillagot, önmagát nem tartja zsidónak. Felesége különböző újságokban közzéteszi temetésének hirer és azr is, hogy az evangé­likus szertartás szerint temetik 1944. június 24-én a Farkasréti temetőben (valószínűleg azérr nem a katolikus vallás szertarrása sze­rint, mert az öngyilkosságor a katolikus egy­ház bűnnek tekinti). Az érzékeny, befelé forduló, csak a fesréssel foglalkozó ember nyilvánvalóan nem tudta elfogadni, hogy zsidónak minősítve, másodrendű állampol­gárként olyan megalázrarásoknak legyen ki­téve, amelyekbe beleroppant volna. Maga döntött halála időpontjáról, s ig)" tisztessé­25 Lóránth László: Paletta. Budapest,!944. 85. old.

Next

/
Thumbnails
Contents