Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)
ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején
meke, a hozzá hasonlóan a festőmesterséget választó Andor Fülöp (a második kereszrnevér nem használja) és a lánya, később Baumgarten Nándorné, a Vilma királyné úti villában nevelkedik. Édesanyjuk, Krausz Róza szintén gazdag családból való, bátyja vállalatai, nagyüzemei miatt a család 1882-ben nemességet kap. A fin de siècle kifinomodott kultúrája, a modern aranykor harározza meg a Bäsch család élerformáját, így Bäsch Andorét is, aki gyerekkorár is festők között tölti. A konzervarív apa egy ideig a Képzőművészeti Társulat igazgatója. A család messzemenően asszimilálódott, Andor a katolikus főgimnáziumban érerrségizik. 1899-ben, 14 éves korában megkeresztelkedik. A budapesti Mintarajziskolában Zemplényi Tivadarnál, majd 1904-ről a párizsi Julian Akadémián Jean Paul Laurens-nél tanul ör évig. Egy évig Henri Marisse magániskolájában folytat tanulmányokat, a századelő talán legjelentősebb műtermében sajátíthatja el a szakmar. Társaival, Czóbel Bélával, Berény Róberrtel, Hatvány Ferenccel együtt a modernek műtermek járja, kapcsolatba kerül Gertrude Stein amerikai műgyűjtővel, aki összeismerteti Picassóval is. 1908-ban Párizsból Nagybányára meg)", akárcsak Czóbel. „Szakadarlan neuraszténiás nyugralansággal keresi a művészi célt", jellemzi őt Herman Lipót. 24 Mesrere Ferenczy Károly, három évig őmellerre dolgozik. Az első világháborúban a sajtó főhadiszálláson hadifestőként dolgozik. Alapító tagja a Szinyei Merse Pál 24 MTA Művészettörténeti Kutató Intézetének Adattára MDK-C-ll-16/2. 3. old. Társaságnak, rendszeres szereplője az Ernst Múzeumban rendezett kiállításoknak. 1919 novemberében az Ernsr Múzeumban rendezi első kiállítását Rudnay Gyulával és Lux Elek szobrásszal közösen. 1917-18-ban Hágában, 1921-ben Amszterdamban és Helsingforsban, 1922-ben Stockholmban, 1926-ban Brüsszelben, 1929-ben Nürnbergben, 1931-ben Párizsban és Zürichben, 1937-ben Bécsben nyílik önálló kiállítása, ilyenkor hosszabb időt tölt a helyszínen. 1944-ben Lóránrh László őt is bemutatja Paletta című könyvében, s egy önarcképrajzor is közöl az 59 éves művészről, akit „párisi citoyen"-nek nevez, és azt állítja, a Luxembourg park körül, a Boulevard Sainr Miehelen vannak olyan műrermek, minr Bäsch Andoré. 25 Bäsch szakmai sikerei csúcsán válaszrja az önkénres halált. Öngyilkosságba menekül a zsidósors elől. Nem akarja viselni a sárga csillagot, önmagát nem tartja zsidónak. Felesége különböző újságokban közzéteszi temetésének hirer és azr is, hogy az evangélikus szertartás szerint temetik 1944. június 24-én a Farkasréti temetőben (valószínűleg azérr nem a katolikus vallás szertarrása szerint, mert az öngyilkosságor a katolikus egyház bűnnek tekinti). Az érzékeny, befelé forduló, csak a fesréssel foglalkozó ember nyilvánvalóan nem tudta elfogadni, hogy zsidónak minősítve, másodrendű állampolgárként olyan megalázrarásoknak legyen kitéve, amelyekbe beleroppant volna. Maga döntött halála időpontjáról, s ig)" tisztessé25 Lóránth László: Paletta. Budapest,!944. 85. old.
