Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

jelentkezett együttesen a modern magyar mű­vészgárda, pedig föltehető, hogy nagy erkölcsi si­kerr érne el művészi erősségünk. Éspedig legin­kább a téli időszakot vélik erre alkalmasnak. Más kérdés, miként gondolkoznak erről az illetékes körök. Egészen tőlünk függ, hogy észrevegyenek bennünket." 1 Szenes Fülöp a harmincas években hosszabb időt tölt Nagyváradon. Amikor az első zsidótörvény Után a Magyar Zsidó Mú­zeumban 1939-ben megnyílik az első OMIKE Képzőművészeti Kiállítás, A Ma­gyar Zsidók Lapjában Szenes Fülöpöt is a „neves zsidó eredetű és zsidónak maradr művészek" közört sorolják fel. 17 1940-ben és 1943-ban részt vesz az OMIKE-kiállítá­sokon. Naményi Ernő 1940-ben a Liba­nonban ír a zsidó művészek kiállításáról, és kiemeli Szenes Fülöp Jób'yax, „a szenvedő embet ábrázolását". 10 A budapesti gettóban éhen hal. Kunffy Lajos (Orci, 1869. október 1. - Kaposvár, 1962. március 12.) Szerepel Kempelen Béla Magyar zsidó csalá­dok című könyvében. Nagyapja Kohn Si­mon kaposvári lakos, apja „Kunffy Adolf, a szabadságharc alarr beállt Garibaldi légiójá­ba és orr 1864-ig szolgák. Verter Antal altá­bornagy és főparancsnok Nápolyba rendel­te, ahol gróf Teleki Sándor mellett a légió 16 MTA Művészettörténeti Kutató Intézetének Adattára MDK-C-II. 371. 17 I. OMIKE Képzőművészeti Kiállítás. In: A Magyar Zsidók Lapja, 1939. katonai és politikai képviseletében segéd­kezett. 1869-ben tért vissza Magyarország­ra, és gazdálkodni kezdert. Két ízben elnö­ke volt a kaposváti zsidó hitközségnek, ér­dekében jelentékeny áldozatot hozott. Közművelődési célokra is rekinrélyes ala­« »19 pitvanyokat tett. Kunffy Lajos édesanyja Hochsinger Her­mina. 1912-ben kapnak magyar nemességet Somogytúri előnévvel. Kunffy Lajos amel­lett, hog)' festőművész, egyben Somogy me­gyei földbirtokos (817 kat. hold tulajdono­sa) is, testvérének felesége, Wolf Sári Tolna megyében rendelkezik földbirtokkal (1427 kat. hold). Jogi tanulmányai mellett az Ipar­rajziskolában, majd Vágó Pál műtermében tanul, 1890-ben Hollósy Simonnál Mün­chenben, majd 1891-ben a párizsi Julian Akadémián, 1894-ig Jean-Paul Laurens és Benjamin Constant tanítványa. 1895-ben ismét eg)" évet tölt Münchenben. 1894-ben szerepel először kiállításon Párizsban (Salon des Artistes Français). 1895-ben és 1896-ban ószöverségi rémákar fest (Jeremiás próféta, Jób). Ettől kezdve minden repre­zentatív országos tárlaton bemutatják képe­it. 1897-ben tér haza, befejezi jogi tanulmá­nyait, államtudományi doktorárust szerez. 1900-ban Budapestre költözik. 1901-ben feleségével Párizsban telepszik le, de a nya­rakat itthon tölti somogytúri birtokán. 1903-ban Budapesten francia kiállítást szer­vez, ezért 1905-ben Becsülerrender kap. 1913-ban Párizsban rendezi meg első gyűj­teményes kiállítását, és még ugyanebben az 18 Naményi Ernő: Zsidó Művészek Kiállítása. In: Libanon, 1940. 20-21. old. 19 Kempelen Béla: Magyar zsidó családok. Budapest, Makkabi Kiadó é. n. 61. old.

Next

/
Thumbnails
Contents