Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

Iványi-Grünwald Béla (Somogysom, 1867. május 16. 1940. szeptember 24.) Meghatározó személyisége a magyar képzőművészetnek, aki mindvégig megtarrotta kapcsolatát a zsidó kulturális egyesülerekkel is. Asszimilálódó hérgyermekes zsidó családban szülerik, az ádándi izraelira hitközségben anyakönyvezik. Apja Grünwald Sámuel gazdatiszt, földbérlete van Somogysom körül, anyja Morvái Mária (édesanyja arcképér 1892-ben festi meg, a Színházi Elei reprodukálja 1933. február 19-én). A kilencvenes években a család Ivánban él, 1906-ban a falu nevét veszi fel előnévkénr. „...apám gazdálkodó ember volt, így gyermekéveimer, reljes ifjúságomat a pusztán töltöttem el. Mindig hálát adok az Istennek, hog)" nem valami füstös, zajos nagyvárosban születtem, így gyermekkori emlékeim nem keskeny zsákutcákba vag)" akár palotákba, hanem a virágos, dombos, napsütötte Dunántúlra szállnak vissza" - vallotta később. Elemi iskoláit a székesfehérvári piaristáknál, a gimnáziumot már Budapesten végzi. 12-13 éves korától folyamatosan rajzol. Szülei támogatásával irarkozik be a Mintarajziskolába, Csók Istvánnal és Zemplényi Tivadarral együtt. Tanárai, Székely Bertalan és Lötz Károly kitűnő útravalóval látják el. 1886-ban Münchenben folytatja tanulmányait Hackl professzornál, majd 1887-ben Párizsban a Julien Akadémián, ahol három évig együrr tanul Ferenczy Károllyal és Csók Istvánnal. 1891-ben visszamegy Münchenbe, ahol rossz körülmények között él. 1892-ben a Műcsarnokban kiállírja Az angyal Jézus születésétjelenti a pásztoruknak és az Erdő szélén című képét, mely elnyeri a Műbarátok Köre ösztöndíját, ezzel Rómába urazik. Az állam megvásárolja az Összeesküvők sorsot'húznak című festményét, így kifizetheti müncheni adósságait, és Egyiptomba utazik. A millenáris kiállításon a IV. Béla a tatárjárás után visszatér hazájába nagyméretű kompozíciójával vesz részr. Nagyon jó kapcsolaror alakír ki Kiss Józseffel, A Hét szerkesz- tőjével, akinek irányításával a lap terjeszd, hog)' „ne csak a nemest és a parasztot tekintsék a magyar nemzet ragjának, hanem a zsidó vagy német származású, de asszimilálódott réregeker is". Iványi-Grünwald Kiss József verseihez számos illusztrációt készít a legváltozatosabb stílusban. 1896-ban Nagybányára költözik, egyszerű paraszrházba; 1900-ról van műterme. Nagybánya kiemelkedő szerepe a magyar művészettörténetben közismert. Azzal, hog)' Hollósi Simon Münchenből a nyári hónapokra Nagybányára meg)" dolgozni, megváltoztatja a magyar művészet törrénerér. A kolóniaalapírók közül csak Réri István és Thorma János nagybányaiak, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Glarz Oszkár betelepülők. Iványi-Grünwald 1898-ban megnősül, felesége Bielz Irén, a felsőfermezeli görög katolikus pap lánya. 1900-ban az Isten kardja című festményének állami megvásárlása lehetővé teszi, hog)" feleségével együtt több hónapra Tuniszba és Marokkóba urazzék. 1902-ben egyik alapírója a Nagybányai Szabad Festőiskolának, ahova a Budapestre Párizsból érkező fiatalok (Gzóbel Béla, Farkas István, Perlrott-Csaba Vilmos stb.) maguk választhatnak korrigáló ranárt. Nagybánya liberális szellemében Iványi-Grünwaldnak