Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - S. NAGY KATALIN: A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején

nos és Hegedűs László mellett. 1903-ban megfesti a műgyűjtő és a kortársakat díjakkal is segítő báró Kohner Adolf porrréjár. 1902-ben egy időre le is telepszik Szolnokon (Kernsrok és Mednyánszky is tervezi, de mégsem költöznek a művésztelepre), sokan rartják őr a Szolnoki Művésztelep „legetősebb és legnagyobb hatású" mesterének. Itt fesri a Babfejtőket (1904) és a Testvéreket (1906). Fest Szentendrén és Vácott is. 1905-ben a Nemzeti Szalonban nagy gyűjteményes kiállítás kererében mutatja be addigi munkásságát, igen nag)- sikerrel. 1907-ben részt vesz a Magyar Impresszionisrák és Naruralisrák Köre (MIÉNK) megalakírásában és 1908-as bemurarkozó kiállírásán. 1903-tól színei kivilágosodnak, nag)- színfelületeket rak egymás mellé (Csöndes boldogság, Egy legény és egy leány), még inkább a kisvárosi utcarésziereken (Kisvárosi délelőtt Vácott, Szentendrei Hasaló katonák (színes papír, pasztell, szén, 365x500 cm) 1915 Farkas Isrván műve (Budapest, 1887-Auschwitz, 1944) Kecskeméti Képtár