Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - F. DÓZSA KATALIN: „Kaftán, srájmli, pajesz idegen volt számára"

vendégként nem az alkalomhoz illő öltözékben jelent meg. Apámnak pedig nem volt ferencjóskája. Az ilyen szertartásos külsőségek - talán még feudális örökségként - hozzátartoztak nem csak a nagypolgári, de a középpolgári élethez is. Egy nagy kereskedelmi cég pedig nem képviseltethette magát olyan utazóval, aki nem ismeri, és nem tartja be ezeket a szabályokat."

30 Ez utóbbi a kulcsmondat: a 20. század elején a megfelelő öltözködés a társadalmi érvényesülés elengedhetetlen eszköze. Bár a zsidó és keresztény középosztály közötti láthatatlan falak változatlanul léteztek, már voir árjárás, és főleg már nem lehetett visszahúzódni a „kancellária"-ba vag)' a „komptor"-ba a sefteket lebonyolítani.

31 Hegedűs Andor nagyváradi szabója elinrézte, hog>- eg)" pesri kolléga egy nap alatt elkészítse méretre a ferencjóskár, ami így nem gyűrődörr a bőröndben. „És felölrve az új ruhár, rá a világossárga überzieherr, illően fehérbetétes fekete, gombos félcipőben, fején keménykalappal, kezében csontfogójú sétabottal, úgy ahogy illett, pontosan tizenegy óra után öt petccel becsöngerett a Hajós utca 15. számú ház első emeletének lépcsőházi bejáraránál." Ez a mosr már csepper sem fiatalos és bohém, éppen ellenkezőleg: konzervarív megjelenés megalapozta a jövőt, az jó állást, a főnők leányának kezét, valamint a biztos jómódot. A középosztály tagjainál már nem igazán lehetett megkülönbözrerni zsidó és nem zsidó öltözködést, legfeljebb finom árnyalatokban. Kaffka Margit írja a Színek és években, hog)" a megye régi családjainak férfiragjai kevésbé divatosan öltözködtek, mint az újabban odakerültek vag)" a felrörekvő újgazdagok. A bohém érrelmiségi viszonr függerlenül vallásról és nemzetiségtől, feltűnően és meghökkentően öltözött, el is várták tőle, és a szabályokat aggályosan betarró polgárok kissé borzongva on nézték a merészen öltözött művészeket. A középosztály felső rétegei és a nagyburzsoázia férfiragjai inkább arról voltak nevezetesek, hog)" mélyen anyagi lehetőségeik alatt öltöztek. Néhány öltöny, frakk, zsakett, ferencjóska, amit csak akkor cserélrek, ha kihízták vagy nagyon elkopott! Kivételek persze voltak. Chorin Daisy közli nagyapja fényképét. Elegáns, szakállas úr tekint ránk a fényképről. Jó szabású ferencjóskáját, szürke nadrágját biztosan nem a Váci körúti ruharaktárban vette. Mint ahogy finoman elegáns és divatos a nagymama is. Eg)" nagyon szép, turnürös hölgy néz ránk kedves-komolyán a fényképről.

35 Viszonr a viccek visszatérő alakjai voltak az újgazdagok feleségei, akik a bonyolult öltözködési szabályokat, amelyek a hölgyek számára még aprólékosabban és részletesebben írták elő, hog)" mikor mir és hogyan illik viselni, egyál30 Uo, 28. old. 31 Halvány használja ezeket a szavakat az irodára. A nagyapa bolt mögötti irodáját a 19. század elején még kancelláriának hívják, Bondy Hermannét komptornak. 32 Hegedűs: /', m. 34. old. 33 Kaffka Margit regényei. Bev. Bodnár György. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1962.76. old. 34 Strasserné: /'. m. 14. old. 35 Uo. 20. old. A turnür a szoknya íarrészét kiemelő segédeszköz (abroncs, párna, erősebb redőzés).