Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - KONRÁD MIKLÓS: Orfeum és zsidó indentitás Budapesten a századfordulón

műkben is explicite zsidó tematikájú darabjai még gyakran egy relatíve zárr zsidó világban játszódtak, idővel a darabok egyre inkább vonultattak fel vegyesen zsidó és nem zsidó figurákar, illetve olyan zsidó (kis)polgári figurákat, akiknél az éle hangsúlya is mindinkább eltolódott, a „zsidó"-ról a „(kis)polgár"-ra helyeződvén át. Oroszi nyolc fennmaradr darabjából négynek nem zsidók a szereplői. S amikor zsidók is: egyes darabjai lényegében semmiben sem térnek el az ez idő tájt számtalan (újság)író által ontott, enyhén sikamlós humoreszkektől. Példa erre a Folies Caprice- ban 1895. március 15-én bemutatott Mundi Rosenkranz auf der Hochzeitsreise című kis műve: egy rémes borügynök, bizonyos Moritz Fleck szüntelenül megakadályozza a nászútra indult derék kereskedőr, Mundi Rosenkranzor, hog)" áradhassa magát nejével, Malvine-nal, a házasság örömeinek. A végén Rosenkranzor azzal vádolják, hog)" anarchista, aki fel akarja robbantani a szállodát. Ürömben az öröm: amint azt a rendőrderekrív, aki feleségével együtt elszállítja a dutyiba, megjegyzi: „Endlich wer'n Sie allein sein!"

62 Amúgy az ismertetések szerint a „főváros életéből" merítő, a háború előtti évtizedben zsidó szerzők által írt, zsidó színészek által eljátszott és zömében zsidó közönség előtt bemutatott számos darab címe - Manicure, Az áhőlegény, A varrónő, A mintarendőr, A kutyamosó, A magándetektív - is jelzi: a budapesri zsidó kispolgárság kulturális értelemben is akkulturálódott. 62 Caprice: Mundi Rosenkranz aul der Hochzeitsreise. In: Caprice, (1902). 26. sz. 15-20. old.: 27. sz. 15-20. old.; 28. sz, 15-20. old.; 29. sz. 15-20. old. 63 Vári Rezső: /. h. 6. old. Az arányok tehát kétségtelenül módosultak. Ám a műsorok változatossága számos orfeumnak mindvégig jellemző vonása maradr. Egyrészr nyelvi szempontból. A Wertheimer mulató előadásai 1906-ban is alapvetően a jiddis darabokra épültek. „Ami emellett van - írra Vári Rezső 1906 novemberében -, csak arra szolgál, bog)" kikerekírse az előadást. Irt már annyira a zsargon hangneme az uralkodó, hog)" aki ezt a nyelvjárást nem érti, egy hangot sem értene meg."

63 Az Internationale Artisten Revue a Wertheimert még három évvel később is a „lengyel-zsidó múzsa" éltetőjeként jellemezte.

64 1908 és 1911 között, a Monarchia jiddis brettlijeinek csillaga, a tarnopoli születésű Pepi Littmann két 78-as lemezt is felvett Budapesten, az egyiket a Premier Record, a másikat a Baby-Record gondozásában. Az interneten is meghallgatható (és letölthető) zsargon dalok címei: Messiach per Automobil, Schojmer Jisruel, Kol Jisroel Chaverem, Das Talesl^ Tény, az idő lassan eljárt a kis chantant-ok felett. Két tűz közé kerültek, közönségüket elhappolták egyfelől az egyre növekvő számú és egyre igényesebb orfeumok és kabarék, másfelől a rohamosan terjedő „mozgófénykép-színházak".

66 1911-ben bezárta kapuit a Mehádia, 1912 végén megszűnt a Mandl kávéház. „AMandlnak- sajnálkozott ekkor a Magyar Kabaré című hetilap - nem szabadott volna most megbuknia, minden ódium a hitközségen, amely nem 64 Budapest. In: IAR, 1909. február 20. 5, old. 65 Http://www.phonomuseum.at/index2.php?showlD =cm_jewishsongs 66 Róna [Tivadar]: A varieté színházakról. In: A Színpad, 1907. november 16. 6. old.