Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - PEREMICZKY SZILVIA: Az emancipáció utáni Finde siecle - Budapest és Gustav Mahler

másnap kitiltják az intézményből. Egy saj­tónyilatkozatban búcsúzik el, amelyben le­írja, hog)- híven és becsüleresen látta el fel­adatát, megköszöni a társulat munkáját, a közönség támogatását. Amikor Zichy a saj­tó követeléseit kielégítve, minregy 40 000 forintérr bemutatta Szabados Viora című balettjét, Mahler ezen már nem vett részt. A sajtó vegyesen fogadta Mahler rávozását - a többség sajnálta, de Ábrányi szerinr ide­je volt véget vetni a „a példátlan garázdál­kodásnak". 85 A közönség viszonr egy Lohengrin-előadáson „Éljen Mahler! Abzug Zichy" - kiáltással fejezte ki nemtetszését. Valószínűleg ez, valamint Apponyi gróf és Mihalovich Ödön szeretetteli búcsúja (az ajándékba adott karmesreri pálca és egy gyümölcskosár) is hozzájárult ahhoz, hog)" bár ekkor Mahler még örült a távozásnak, később mégis szeretettel emlékezett vissza budapesti időszakára. Zichy későbbi feljegyzéseiben igyeke­zett felülbírálni Mahlerrel kapcsolatos el­lenszenvét. Lehet, hog)' mentegetni sze­remé magát, soraiban mégis bizonyos vívódás érezherő. Leírja, hog)" érkezése előrt milyen áldatlan állapotok uralkodtak az Operaházban. Ezekből csak néhány, „ki­tűnő" Mahler vezényelte előadás tűnt ki. „Mahler túlságosan jelentékeny tehetség volt, túl zseniális, semhogy félig-meddig jó igazgató lehessen. [... ] Nag)" ember volt és minden zenész érezre, hog)" egy nag)" mu­zsikus lélek rárult fel előtte." Ö megpró­bálta maradásra bírni, de a „végsőkig feliz­i 86 garott személyzet" meggátolta ebben. es Uo. 212. old. se Uo. 205. old. Az utolsó megjegyzés igencsak megszé­píti a múltat, de a többi annál inkább figye­lemre mélró. Valóban megfordult Zichy fe­jében, hog)" maradásra bírja Mahlert, de antiszemita előítéletei, ellentmondást nem tűrő rermészete, autokrata személyi­sége, erőszakos művészeri elképzelései megakadályozták ebben? Vag)* később, amikor Mahler mint zeneszerző is ismertté vált, felülkerekedert benne a zeneszerető ember? Ezekre a kérdésekre nehéz vála­szolni, a lényeg, hog)" akkor, 1891-ben mindkét ember elutasította az együttmű­ködés lehetőségét. Zichy operai működése nem voir sikeres: az intézmény anyagi gondjai rossz pénzügyi politikája miatt újra súlyosbodtak, és az előadások színvonala is romlott. 1894-ben, felesége halálát követő­en le is mondott. Mahlert később továbbra is jó viszony fűzte Magyarországhoz. Elsősorban baráta­ihoz, Mihalovichhoz, Apponyi hoz és Beniczkyhez, akiknek ajánlólevele sokat segít a bécsi opera igazgatóságának elnye­résében. Apponyi ebben védelmébe veszi Mahlert, hog)' bár „ideges ember", de Bu­dapestről „Zichy hozzá nem értése és ura­lomvágya" üldözte el. Kérdezzék meg Brahmsot, Goldmarkot - fűzi hozzá. 87 Mahler 1897-ben levelet intéz Mihalo­vichhoz, amelyben felveti, hog)' szívesen szerepelne Budapesten. A koncert, melyen III. szimfóniája, Wagner Rienzi-nyitánya, Bee­thoven V. szimfóniája és Weingartner Felhí­vás keringő re parafrázisa csendült fel, hatal­mas sikerr arat, a Neues Pester Journal szerint 87 Az 1897. január 10-i keltezésű levelet idézi Blaukopf: /. m. 171. old.

Next

/
Thumbnails
Contents