Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - PEREMICZKY SZILVIA: Az emancipáció utáni Finde siecle - Budapest és Gustav Mahler

Noha az önrombolásnak kortársai közül Otto Weininger által is képviselt változata vagy bármiféle önostorozás távol állt tőle, azonosította magát Mime alakjával - miközben rá jellemző módon egyáltalán nem bírálta Wagnert, sőt dicsérte, amiért a szöveggel és a zenével »oly okosan« figurázta ki a zsidók »kicsinyes értelmességet és mohóságát«.

50 [...] 1897-ben kikeresztelkedett és házassága révén is a nem zsidó közösséghez kívánt csatlakozni. Úgy is lehet fogalmazni, hogy saját sorsát az asszimiláció jegyében fogta föl." Inkább csak gondolatkísérlet, de a pesti zsidóság gyors magyarosodása rudat alatt azt sugallhatta, hogy ugyanilyen gyorsan képes Mahler magyarrá varázsolni az Operát. Mahler érzéketlensége a nemzeti törekvésekkel szemben mindenképpen disszonanciát keltett, de Mahler tisztában volt az elvárásokkal, és többször is hangot adott annak, hogy az elvárásokat tiszteletben tartja, s igyekszik teljesíteni, s ezzel meggyőzte a politikai körök, a közönség túlnyomó, valamint a művészeti élet és a sajtó jelentős részét is. A rendelkezésünkre álló források alapján Beniczky mindenképpen külföldit és karmestert akarhatott az Opera élére. Ezt bizonyítja, hog}- az első komoly jelölt Nikisch Artúr volt, aki azonban éppen a zűrzavar miarr nem vállalta. Nikisch jelölése azt támasztja alá, hog)' a szakmai szempontok mellett művészetpolitikai és kapcsolati szempontok is szerepet játszottak. Beniczky olyan szakemberr igyekezett találni, akinek ta50 De la Grange:/, m, 482. old. si Ld. Blaukopf, Kurt: Gustav Mahler. Budapest, Gondolat Kiadó, 1973. Gedeon és Máthé szerint pasztalatai vannak, kellőképpen agilis, jó kapcsolatokkal rendelkezik, és független a hazai művészeri csoporrokról. Ezeknek a krirériumoknak Mahler megfelelr. Beniczky Mihalovich Ödöntől, Popper Dávidról és Guido Adlertől kért tanácsot, akik Mahlerr javasolták, de magának Beniczkynek is imponált a huszonnyolc éves Mahler lelkesedése és A három Pinto átdolgozása, amellyel Mahler először robbant be a köztudatba „zeneszerzőként". Mahler lelkesedése érthető, hiszen presztízsszempontból nagyot lép előre (és később, amikor a bécsi opera élére aspirál, budapesri működése sokat nyom a latban, akárcsak Beniczky és Apponyi gróf ajánlása, akik Mahlerr szintén budapesti működésének ismetetében tudják nyugodt szívvel ajánlani), és prágai karrierje is végéhez közeledik, miután összevesz támogatójával, Angelo Neumann-nal. Sajróbeli fogadtatása kedvezőnek mondható, bár úgy tűnik, neve ismeretlenül cseng. Általában csak a kinevezés tényét közlik. Első interjúja a Budapesti Hírlap október 7-ei számában szimpátiát kelt. Ebben a nyilatkozatában Mahler furcsállja, hogy Magyarországon nem lát törekvést a nemzeti operára, s kijelenti, hog)' harcot indít a többnyelvű előadások ellen, és közös munkára törekszik a Mihalovich vezette Zeneakadémiával. Az Operaházban kicsir fagyosra sikerük fogadrarás során Erkel Sándorról pozitívan, az Operaház gárdájáról pedig mint becses művészi anyagról nyilatkozott. Hubay Jenő is felvetette Mahler nevét. 52 UO.