Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - PEREMICZKY SZILVIA: Az emancipáció utáni Finde siecle - Budapest és Gustav Mahler

A fenti közjáték nem azt bizonyítja, hogy a korabeli magyar polirikai elit mentes volt az antiszemitizmustól, hanem azt, hogy az Opera és Mahler ügyében csak kevesen voltak azok, akik Mahler zsidó voltát akadálynak 1 átták volna abban, hog)- nemzeti operár teremtsen. Láthatólag németsége nagyobb problémát jelentett, de ez sem akkorát, hog)- a szakmai szempontok ne kerekedtek volna felül. Ennek köszönhetően Mahler munkásságát Komlóssy kivételével mindenki elismerte. A sajtó és a művészeti élet berkeiben már röbb ellenérzéssel kell szembenéznie, de úgy tűnik, hogy ezek politikai éle Beniczky ellen irányult. Arra semmilyen jel nem utal, hog)- Mahler ellen polirikai támadások indultak volna, a sajtó egyes Mahler-ellenes cikkei mögött politikusok álltak volna, még akkor sem, ha néha politikai ideológiák inspirálták őket. Az Opera művészeti életéről Román Zoltán munkája szolgál étdekes statisztikákkal. Ezek szerint az Operaház fennállásának első éveiben, a Podmaniczky-intendatúra alatti időszakban 43 opera és 8 balerr kerülr színpadra 286 előadáson. Ebből 152 előadás francia mű volt, 102 olasz, 67 német, és 45 magyar. A leggyakrabban járszott szerző Verdi volt (6 opera, 44 előadás), őt követte Erkel (3/37), Meyerbeer (5/36), Bayer (1/29),Wagner (2/18),Gounod (1/18), Rossini (2/15), Donizetti (3/14), Delibes (2/14), Halévy (1/12), Ponchielli (1/11), Mozart (2/6), Goldmark (1/6).

45 Az adatok azr bizonyírják, hog)'olasz-francia túlsúlyról beszélherünk, összhangban a német kultúra háttérbe szorítására rert kísérletekkel. Mahlerrel szemben nem is annyira elvárás, mint inkább félelem fogalmazódorr meg azzal kapcsolatban, hog)- talán „némeresíteni" akarja az operár, amit eserleg a teljes Ring bemutatójára tett kísérler sokakban megerősített. Mivel a nemzeti jelleget csak Erkel operái képviselték, egyfelől érthetővé válik, hog)' miért nehezedett nyomás Mahlerre a magyar művek bemutatásával kapcsolatban, másrészről viszont Mahler álláspontja is érthető, hog)- olyan műveket igyekezett színpadra állítani, amelyek szerinte megfelelő művészi színvonalat képviseltek, így állandó konfliktus feszült két, egyszerre belső és külső igény között. Az egyik a nemzeti opera megteremtésének kísérlere, amit Mahler a magyar nyelvű előadások szorgalmazásával is megpróbált elősegíteni, annak ellenére, hog)- eg)- idő után hiányoztak számára a német nyelvű előadások, a másik a megfelelő művészi színvonal biztosítása. A két törekvés gyakran ütközött: Mahler ezérr mutatta be a Ring első két darabját, Mozart operáit, és ezért nem mutatta be Szabados Károly Viora című balettjét.

46 Ezzel viszont támadásokra adhatott okot. Román, Zoltán: Gustav Mahler and Hungary, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1991, Uo. 34. old. Az említett balett bemutatásának elmulasztása már-már átokként nehezedett Mahlerra, még a Gedeon - Máthé szerzőpáros is rendszeresen telrója Mahler-monográfiájában - igaz, nem szakmai, hanem taktikai okokból. Ld. Gedeon Tibor - Máthé Miklós: Gustav Mahler. Budapest, Zeneműkiadó, 1965, például 182. old. A szakirodalom nem nagyon talál magyarázatot arra, hogy Mahler miért ódzkodott az évek óta bemutatásra váró balettől, de valószínű, hogy művészi értékeit nem találta megfelelőnek. Mivel a balett azóta sem része a repertoárnak, nem lehet megítélni művészi színvonalát, és persze azt