Emancipáció után II. - Budapesti Negyed 60. (2008. nyár)

ÉLET, TÉR - JUSZTIN MÁRTA: Külföldi utamból

donban egy egészségügyi kiállítás megtekintését emelte ki. Míg az utóbbival kapcsolatban csak a tényt közölte, az előzővel, más ok miatt ugyan, de tészletesebben foglalkozik. Lényegesen többet ír a tanulmányút jelleget adó programjairól: iskolákat, árvaházakat, aggok házát, kórházakat keresett fel Londonban, Hollandiában, és természetesen minden nagyobb városban a zsidó negyedeket. Itteni tapasztalatairól részletesen beszámol, hol elismerően, hol kritikus hangot megütve, de a legtöbbször utalást téve a hazai viszonyokra. Utazása során Seltmann sok időt fordított a tudós körökkel, rabbikkal való kapcsolatok kialakítására, meglévők felújítására, ápolására. Felkereste „hírneves földinket", a bajai születésű, 1871 óta Münchenben élő Joseph Perles főrabbit, Berlinben régi kedves, nag)- tudású, „az ortodoxoknak neológ, a neológoknak ortodox" tanárát látogatta meg. Itt eg)'váratlan kedves meglepetés is érte őt. Sétája közben egy idegen úr néven nevezve megszólította őt az utcán. Kiderült, hog)- az ismeretlen nem más, mint egykori barátja a kisvárdai jesivából, akivel négy éven át együtt koplalt és tanult. Az egykori éhező diákból a porosz királyi opera világhírű énekese lerr. A látogatásáról így számol be: „Elmentünk a lakására s még csak ott győződtem meg arról, hogy ez a koldusdiák mivé lerr Berlinben. Dolgozószobája pazar fénnyel van berendezve, a legszebb antik stilü bútorzárral: 37 Sellmann 1884. 8. sz. 596. old. 38 Seltmann 1885. 2. sz. 119-130. old., itt 122. old. Említi még Fejtő Ferenc; Magyar zsidóság, i. m. mahagóni szekrényekben minden korszak világirodalmának legválogatottabb termékei ragyogó díszkötésekben, míg egy rejtett falszekrény polczain drága csemegelikőrök s borok állnak."

37 Barátja életútjában igazolva látja a közkeletű mondást, hog)" „egy bócherból minden lehet". A nagyobb városokban, Londonban, Amszterdamban is találkozott a legjelentősebb rabbikkal, függetlenül attól, hogy az ortodox, a neológ vag)- a szefárd irányzathoz rartoztak. Londonban röbbször is tiszteletét tette a nagy nemzetközi tekintélynek örvendő Adler Náthán főrabbinál: „a londoni főrabbit magyar orthodox körökben is nagy czaddiknak tartják: azt is tudom, hogy bizonyos vallásos ügyben Magyarország legkitűnőbb orrhodox rabbijai Adler úrhoz for38 dúltak" - utal az ortodoxok és a neológok között az 1868-69-es nagygyűlésen kidolgozott szervezeti szabályzat körül kirobbant nyílt ellenségeskedésre. Az ortodoxok nagy példaképe ugyancsak megdöbbentette Seltmannt. „Képzeljétek csak, a nagybritanniai országos rabbinak nincs péesze, de még csak szakálla sincs! Ez a nagy talmud zsidó, a 84 éves agg egészen simára beretválkozva jár!"

39 Nem kétséges, hog)' kinek szól ez a felkiáltás, mindenki értette. Mint ahogy elbeszélése folytatását is. „Adler úr sem a szó magyar értelmében vett rabbi, hanem egy magas rangú államtisztviselő [...] Londonban a kultuszminiszter a zsidó ügyekre nézve nem tanakodik valami zsidó 86. Old. 39 Seltmann 1885. 2. sz. 122. old.