Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

A magyar zsidó értelmiség kialakulása Intézmények és médiumok KŐBÁNYAI JÁNOS A

Múlt és Jövő, az 1912-ben Budapesten alapított, s egészen 1944 márciusáig (Magyarország német megszállásáig) kiadott, gazdagon illusztrált „zsidó társadalmi, művészeti és kritikai" folyóirat nemcsak magyar, de világviszonylatban is a modern zsidó kultúra egyedülálló fórumának számított.

1 A 32 évfolyam több, jellegében ugyancsak eltérő történelmi korszakon ível át. Ezért ez az archívum nemcsak az egyetemes és a magyar zsidó kultúra sok műfajú kincsesháza, hanem egy folyamat dokumentuma is - azaz a zsidó kultúra alapjait ért kihívások, valamint a rájuk adott válaszok krónikája. Munkám ez utóbbi funkció végigkövetésére vállalkozik. A folyóirat létrehozója, az alapításkor harminc éves Patai József, 191 l-re, amikor a folyóirat közvetlen előzményének (főpróbájának) tekinthető Magyar Zsidó Almanach összeállítással saját fórum alapításához fogott, már kijárta a lapkészítés iskoláit a felekezeti sajtóban. Erre alkalmasabb lett volna a szintén többségében zsidók írta és szerkesztette budapesti, úgynevezett univerzális sajtó. Patai egyedinek is mondható fejlődésére azonban éppen az jellemző, hogy modern értelmiségivé fejlődése során 1 Csak jelzésszerűen említjük itt meg, hogy a másik ilyen jellegű és hatású folyóirat, amely a Múlt és Jöronek is minden bizonnyal mintául szolgált, a Berlinben 1900 és 1923 között kiadott Ost und West volt. A két folyóirat azonos és eltérő jegyeit, kölcsönhatását nagyon is tanulságos lenne tanulmányozni, de ez szétfeszítené e tanulmány kereteit. Az érdeklődőt David A. Brenner Marketing Identities, The Invention of Jewish Ethnicity in Ost und West című monográfiájához kell utalnunk. (Detroit, 1998), aki művében sajnos (egy lábjegyzetet leszámítva) említetlenül hagyja a Múlt és Jövőt, s létrehozóját, Patai Józsefet.