Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

„A források, amelyekből elődeink épülésr, lelkesedést és vallásos ismereteket merítettek, mai napig többnyire hozzáférhetetlenekké váltak. Az eredeti szent szövegek a nép zömére nézve holt betűk. [...] Későbbi nagy irodalmunkat vagy egyáltalán nem, vagy csak olyan alakban ismerik a mi korunk gyermekei, hogy egykönnyen meg nem barátkozhatnak vele. Nyelve, hogyha nem is héber, kiinduló pontja, iránya, általános tudományos háttere: mind idegen szerű előttük. S mi e szent szövegeket hozzáférhetőkké nem tettük: ezen irodalmat nem ismertük, vagy nem mutattuk be úgy, hogy modern felfogás és ízlés rokonérzéssel fogadhatná. Az idegenkedés és lenézés, mellyel a zsidók iránt vannak minálunk, már évtizedek óta a zsidók nyelvét és irodalmár is érte. Legjelesebb tudósaink és legkiválóbb tudományos testületeink nem is ambiczionáljáke tudomány-kör ismerését és művelését. Ez egyszerűen nem létezik számukra. Nagyon természetes, hogy így vajmi keveset tudnak rólunk, múltunkról, hitünkről, erkölcstanunkról, de annál többet elhisznek, a mit rólunk elhitetni akarnak. E tényállásra nézve kedvezőtlen, sőt éppen sajnálatos következményeit fölösleges fejtegetnem. A tervezett »Népszerű irodalmi vállalat « tehát üdvösen hatna felekezetünk vallásos és szellemi életére, szolgálatot tenne hazai irodalmunknak, de előnyére válnék a magyar zsidóság társadalmi állásának is. Merr merem hinni: minél jobban ismernek, annál jobban megbecsülnek bennünket." A felvetéstől az IMIT megszületésig a Magyar Zsidó Szemle egyik ügye, diskurzustémája volt a kulturális fórum és az azt életben tartó intézményi rendszer víziójának a felvázolása, megvitatása, kikövetelése, valamint a megteremtése; szinte minden számban találunk hol csüggedő, hol reménykedő tudósítást, javaslatot, majd a megvalósulás fázisai is követhetők a lap hasábjain. A hitközség krémjéből a Magyar Zsidó Szem/e köré csoportosuló értelmiségi elit nem a saját konkurenciáját szülte meg, hanem az ikertestvérét, amely népszerűbb formában és népszerűbb műfajokban Ugyanazt a szellemi létformát igyekezett meghonosítani, mint a csak egy szűk elitet megszólítani képes szakfolyóirat. A kérdés abban állt, hog)' e bővítési folyamatban milyen alaphang, milyen szerzői réteg és irányultság legyen a meghatározó? Hiszen az Egyen/őség is részt vett az IMIT kiharcolásában: kritikusan és sértődötten állt mellette, mert a létrehozásában nem övé lett a főszerep. Ez a lap is lázasan tárgyalta az IMIT megalakulásának híreit, s állítása szerint az ő előfizetői, nem pedig az elvont - és ezért nem egyszer gúnyolt - Magyar Zsidó Szem/e támogatói alkották az IMIT tagságának döntő részét. Szabolcsi Miksa kényszeredett üdvözletében így dicsérte az első Evkönyvei: „Nem tehetjük, hogy a gyümölcsöt látva meg ne emlékezzünk fája plántálójáról. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társida tol az Országos Izr. Iroda hívta életre. Mi az előkészírő munkálatok első perczétől fogva egyik legszebb alkotásának mondottuk és minden erőnkkel és minden rendelkezésre álló eszközzel támogattuk a társulat létrejöttét, melynek első munkája ím nemcsak megfelel várakozásunknak, de azokat felül is múlja. Hogy szerkeszrői kerülték az Egyenlőségei, és hogy akkor, amikor oldalakon keresztül 83 Magyar Zsidó Szemle, 1884. 3. sz. 319-320. old.