Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása

Magyar Zsidó Szemle indulásakor is felmerült már eg)- magyar zsidó kulturális fórum léte­sítésének gondolata, amelynek célja a ma­gyar zsidó értelmiség elitjét, illetve ennek közönségét képezni és homogenizálni. A magyar zsidó szellemi élet egyik legrepre­zentatívabb személyisége, Goldziher Ignác vetette fel eg)- ilyen intézmény égető szük­ségességét „Népszerű irodalmi vállalat" y A* . ^ 81 című cikkében: „Hogy a vallásos élet felekezetünkben minél magasabb és műveltebb színre emelkedjék, nincs rá jobb eszköz, mintha a felekezet vallásos történeténekés tudományának ismeretét a mű­velt közönség körében terjesztjük. [...] Míg megfelelő hazai termelésre, s en­nek folytonosságára [mármint tudományos cik­kek megalkotására - K. J.j nem számíthatunk, át kell ültetni a világirodalom zsidó theológai klasszikusait a mi nyelvünkre. Ez által kettős irányban használhatunk. Egy­részt saját hitfelekezetünknek teszünk szolgá­latot, midőn vallásunk történelmére nézve szemkörünket bővítjük és gondolkodásunk színvonalát emeljük, másrészt alkalmat nyúj­tunk az egyéb felekezetekhez tartozó művelt közönségnek, hogy hitfelekezetünk igazi törté­netét illetőleg tájékozást nyerjen." A kettős cél szabatos megfogalmazása ki­terjedt a tudomány popularizálásának műfa­ji követelményeire is azzal az igénnyel, hogy a kifejlődőben lévő zsidó középosztály olyan műveltséggel rendelkezzen, amely élő kap­csolatban áll a zsidó tudományosság aktuális eredményeivel. Ennek a hídja az anyag el­beszélésének módja: „A szemem előtt lebegő czélnál fogva a ter­vezett vállalat nem terjeszkednék sem aprólé­kos irodalmi specziál-kutatásokra, sem pedig másrészről a dolgokat csak légmagasából szem­lélő elmefuttatásokra vagy kenetes szókat sza­porító, de exact alapot nélkülöző elmélkedések­re. Magas, sok tényt és gondolatot művelt alakban összefoglaló munkákra és értekezések­re gondolunk, melyek a tudomány eredményeit a tárgy komolyságához méltó, minden művelt férfi és nő által felfogható alakban adják elő." A Goldziher Ignác által felvázolt művelt­ségi metanyelv kerete a könyv, illetve az évkönyv formájú publikáció, az antológia. „Kétfélék azon dolgozatok, amelyek ily soro­zatban megjelennének: 1. Önálló terjedelem és tartalom tekintetében nagyszabású munkák. 2. Egymás között rokontartalmú, bár különféle szerzőktől való értekezések és essay-k, melyek akár külön füzetben, folyóirarban jelenrek meg. Különösen az utóbbiak ügyes és tapintatos meg­választása által fogjuk a kitűzött czélt sikeresen előmozdítani. Zsidó íróknak a zsidó vallásra, a zsidó törrénelemre és irodalomra oly sok és a művelt közönség tájékoztatására szánt remek formájú dolgozata van, hogy a szándékolt gyűj­teményt sok éven át lehet majd értékes anyag­gal ellátni... Magától értetődik különben, hogy az itt megpendített vállalatból nincsenek kizár­va a czélra megírandó magyar és eredeti munkák sem, a mennyiben a szigorúan alkalmazandó mértéket megütik." Goldziher cikke már forrongó igényt fo­galmazott meg: eg)- félévszázados szellemi fejlődés intézményi keretbe foglalását, 81 Magyar Zsidó Szemle, 1884. 2. sz. 255-256. old.

Next

/
Thumbnails
Contents