Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)
KOR, ESZME TÖRTÉNET - Kőbányai JÁNOS: A magyar zsidó értelmiség kialakulása
tett az alku nélküli alku vagy a végtelenségig prolongált alkukényszer helyzetének a jövőképe? A magyarok oldaláról: fejlődésemben eljutok addig, hogy ne legyen szükségem a zsidókra, és addig soha nem kötelezem el magam teljesen. A zsidók oldaláról: eljutok arra a fokra, hogy mind hasznosságom, mind magyarságom, az asszimilációm jellege „mennyiségiből minőségibe" emelkedjen, s benne magamat „megszüntetve megőrizve" a magyarságtól elválaszthatatlan és visszavonhatatlan entitássá szublimáljam. S mindezek folyományaként otthonra leljek. A nem zsidó fél, ha nem is körvonalazza a hogyanját, a zsidók nélkül, vagy ami anakronisztikus elképzelhetetlen, „helyükre szorított" 42 állapotukban látta vagy érezte a jövőt, addig a zsidó partner minden problematikussága ellenére a saját sorsát a magyarság területi és szellemi kiterjedtségén belül gondolta. A fenti fejtegetés - amelynek érvénye felöleli dolgozatunk idejét a 19. század közepétől a 20. század közepéig - bizonyos igazsága mellett szól, hogy erre az „öngyilkosságra" 43 , s vele a magyar zsidó történet megszakítására a holokausztban sor került. dl A magyar-zsidó alkufolyamat a jogalkotás tükrében Az valóban történelmietlen kérdés, hogy mi lehetett volna a racionálisabb vagy a tragédiát esetleg elkerülő megoldás. Hiszen az előbb vázolt választott stratégia, a Trianon-trauma nagy-nagy zökkenőjén túljutva a holokausztig működött, s a maga ingatag alapján is rengeteg értéket hozott létre. S nem lehetett ellene, még teoretikusan sem, egy olyan biztos alternatívát állítani, amely garantálta volna az ellenkező stratégia szakítópróbájának a sikerét. Hiszen nem volt már hová menni a közben megtelt Nyugat-Európában, amely a 19. század végére a sikeres zsidó emancipáció következtében maga is egyre befogadásellenesebbé (antiszemitábbá) vált. Az amerikai és a palesztinai elvándorlás nem volt mindenki, hanem csak egyének számára alternatíva. (A Múlt és Jövő olvasói és szerzői, végül maga - mindhárom gyermekét utolsóként követve - Patai József 1939-ben az első világháborútól kezdve folyamatosan a „feltámadó Szentföldön" 44 lelt otthonra a jisuv építőjeként. 45 ) Azok számára sem volt alternatíva, akiknek nem volt vesztenivalóNémeth László sokat idézett, hírhedt meghatározásához lásd Kalangya, Ember és szerep, Újvidék, 1934. A teljes mondat így szól: „A latin irodalomnak vannak nem latin írói: amíg a latin géniuszé a vezetés az ilyen spektrum megnyúlás: gazdagodás. Egy helyére szorított és képességei és problémái irányában bontakozó magyar zsidó irodalom: szerencse, egy ránkburjánzó, bennünket is elhamisító zsidó magyar irodalom: csapás." Pap Károly Zsidó sebek és bűnök című, könyv terjedelmű esszéjének (Budapest, 1935) központi metaforája, amelyben a magyart és a zsidó partnert kölcsönösen önfeladó „öngyilkos" népnek írja le. 44 Patai József palesztinai riportsorozatának összefoglaló címe. A riportokra alkalmat az 1924 óta általa vezetett, néha többszöri Múlt és Jövő társasutazás adott, egyfajta „birthright" program, ami nem egy fiatal ember alijájához vezetett. A riportok könyv alakban is megjelentek (Budapest, 1926). 45 Lásd a második lábjegyzetben felsorolt jubileumi Makkabea kiadvány reprezentatív mennyiségű életrajzát.
