Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - Ujvári HEDVIG: Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és HerzI Tivadarnál

nyok megemlítésére és esetleg a Pester L/oydná] eltöltött évekre utalnak. Jelen tanulmány sem kívánja ezt az űrt maradékralanul pótolni, csupán megkíséreljük összehasonlítani, párhuzamba állítani Nordau és Herzl pesti éveit az asszimiláció, nyelv és identitás problemarikája mentén. Elsősorban azokat a vonatkozásokat emeljük ki, amelyek Nordau és Herzl családi közege, iskoláztatása, iskolaváltoztatásai, majd egyetemi tanulmányai szempontjából relevánsak. Ezen belül is behatóan tárgyaljuk az 1861 után bekövetkezett nyelvi és kulturális paradigmaváltást, amely Nordau esetében előbb szociokulturálisan, majd foglalkozásában is defenzívához és izoláltsághoz, Herzl életében azonban kiegyenlített kétnyelvűséghez vezetett. Két család, két közeg A kézikönyvek és lexikonok egyöntetűen 1849. július 29-ét jelölik meg Nordau szülerési idejeként. Nordau visszaemlékezései szintén ezzel a mondattal kezdődnek: „1849 Pestjén - Budapest akkor még nem létezett —, a Dob utca 4. szám alatti ház földszintjén a július 28-ról 29-re virradó éjszakán egy gyermek született." A Simon Gabriel Südfeld névre kiállított születési anyakönyvi kivonat is ezt támasztja alá, de a születés helyeként az Aréna utca és a Síp utca sarkán álló Heinrich-féle házat adja meg. Ez az apró eltérés azt mutatja, hogy Nordau nem a mai Dohány utcában, hanem egy utcával odébb, a mai Síp utca - Dob utca kereszreződésében található házban született. Nordau apja, Südfeld Gabriel 1799-ben született Krotocsinban, Poznan közelében, porosz földön. Szigorúan vallásos ortodox zsidó hírében állr. Képzett rabbi volt, de hivatását nem gyakorolra, hanem nevelőként kereste kenyérér többek között Prágában, Pozsonyban, majd Óbudára kerülr. Nordau „tipikus maszkilként" (felvilágosultként) jellemezte.

4 Anyja (szül.: Nelkin) Rigából származott. Nordaunak és két évvel fiaralabb húgának, Gharlorténak („Lotti") apai részről négy féltestvére volt. A Südfeld család a későbbiekben a Dohány utca 7. szám alatti ház 6-os lakásában lelt otthonra.

5 Herzl Tivadar a zsinagóga melletti házban, a Dohány utca 4. számban született Ez alapvető elvárás lenne részemről A zsidó Budapest. Emlékek, szertartások, történelem (Szerk. Komoróczy Géza. Budapest, Városháza - MTA Judaisztikai Kutatócsoport ,1995. = Hungária Judaica 7) című kiadványt illetően, de Nordau még a személynevek mutatójába sem nyert felvételt. Anna und Max Nordau: Erinnerungen. Erzählt von ihm selbst und von der Gefährtin seines Lebens. Übersetzt v. S. 0. Fangor. Leipzig, Wien, Renaissance-Verlag, 1928.10. old. Bár Nordau és felesége közösen jegyzik a könyvet, az elbeszélő perspektíva az egyes szám harmadik személy. A tanulmányban közölt Nordau-szövegek magyar fordításai a szerzőtől (U. H.) származnak. 3 A Max Nordau név hivatalosan csak 1873-tól létezik. Részletesen még alább, 4 Max Nordau: Meine Selbstbiographie. In: Eine Gartenstadt für Palästina. Festgabe zum siebzigsten Geburtstag von Max Nordau. Berlin, Jüdischer Verlag, 1920 (= Nationalfonds-Bibliothek. Nr. 5). 21-23. old. 5 Christoph Schulte: Psychopathologie des Fin de siècle. Der Kulturkritiker, Arzt und Zionist Max Nordau. Frankfurt am Main, Fischer, 1997. 45. old.