Emancipáció után I. - Budapesti Negyed 59. (2008. tavasz)

KOR, ESZME TÖRTÉNET - KÖVÉR GYÖRGY: A regále-bérlettől a virilizmusig

családapaként magyarosított Lukácsra, a legkisebbek, Lajos 1899-ben, Aladár pedig 87 1901-ben követte a példát. Jakab legidősebb fiának, Vilmosnak a pályájáról többet is tudunk. Az orvosi dip­lomát 1888-ban Bécsben szerezte. A Korá­nyi-klinikán gyakornokoskodott, majd 1889-től Kisvárdán először vasúti orvos, majd 1898-ban ugyanott elnyerte a járási orvosi címet (nyilván ezzel állt összefüg­gésben a névmagyarosítás is). Legfonto­sabb pozícióiként a két háború közötti me­gyei címtár törvényhatósági bizottsági tagságát, orvosszövetségi tiszteletbeli el­nökségét, s a Stefánia Szövetség főorvosi 00 státusát említette. 1941-ben, 74 éves nyugdíjasként hunyt el Kisvárdán, Szt. László út 49. szám alatti házában. A család eme ágának története azonban nem itt és így ért véget. Vilmos gyerekei már kike­resztelkedtek: az 1898-ban született Er­zsébet 1938-ban a katolikus, az 1897-ben született István pedig 1944-ben a reforma­89 tus hitet választotta. A fiú, dr. Lukács Ist­ván 1922-ben Pozsonyban szerezte orvosi diplomáját, hat évig a zsidó kórház alorvosa volt, majd 1928-ról községi orvosi hivatását szülővárosában gyakorolra. 90 a? Névváltoztatások 1898. II. félévében. 123 055/ 1898. Az állást a tiszti címtár tanúsága szerint még 1935-ben is ő töltötte be. Aladár 1901-es névváltoztatásakor Dömsöd-Apajpusztai lakosként bukkan elő. Ld. Névváltoztatások 1901. 7153/1901. 88 Hűnek Emil (szerk.): Nyíregyháza és Szabolcs vármegye községei. Magyar városok monográfiája. Budapest, 1931. 86. old. 89 Néző István: A zsidóság Kisvárdán. Nyíregyháza, 2003. 262. old. 90 Hűnek: /'. m. 86., valamint Pesti Alfréd (szerk.): Magyarország orvosainak évkönyve. Budapest, 1925. 146. old. Kisvárda történetének sokakat megrázó epizódjaként maradt fenn, hogy 1944. ápri­lis 20-án előbb Vilmos özvegye, az ekkor 65 éves Schlesinger Elza, majd 46 éves orvos fia, dr. Lukács István méreggel öngyilkos­I .. 1 91 sagot követett el. 1883-ban éppen száz éve múlt annak, hogy II. József rendeletben engedélyezte a zsi­dók számára, hog)' földet béreljenek („ha 92 zsidó kézzel műveiretik"). Az intézke­dést ugyan Ferenc 1818-ban hatályon kívül helyezte egy újabb dekrétummal, de egy év múlva ezt visszavonta, olyannyira túllépett rajta az élet. 93 1860 februárjáig kellett várni arra, hogy a zsidóság megkapja a korlátlan birtokbírhatás jogát, vagyis hogy szabadon szerezhessen földtulajdont is. A politikai emancipáció után a családtagok nemcsak a választói névjegyzékbe, hanem a legna­gyobb egyenes adófizetőkként az önkor­mányzatokba (törvényhatósági bizottság, illetve községi képviselőtestület) is beke­rülhettek. A Lichtmann család bérletből származó akkumulációja azonban láthatóan nem volt olyan mértékű, hog)' elegendő le­91 A megyei anyakönyvi másodpéldányból az derül ki, hogy az anya április 20-án „délelőtt 3 órakor", s a Szt. László út 49. számú házban, a fiú pedig „délelőtt 10 órakor, a Bocskai I. u. 29-ben" követte el a végzetes tettet. Ld. SZSZBML, Anyakönyvi másodpéldányok, Kisvárda 83/ 1944; 87/1944. A fiú halálát már április 21-én, az anyáét azonban csak április 26-án jegyezték be az anyakönyvbe. 92 Rendszabály a zsidó népre vonatkozólag (1783. március 13.) Magyar fordításban közölte Prepuk Anikó. In: Gonda László: A zsidóság Magyaror­szágon 1526-1924. Budapest, 1992. 267. old. 93 Puskás: Zsidó haszonbérlők, /'. h. 35-36. old.

Next

/
Thumbnails
Contents