Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

BEVEZETÉS - JÓKAI MÓR: Budapesti élet

Mikor aztán az elnök bezárta a válasz­tást, kihirdette az eredményt: akkor föl­zendül az örömriadal a győzelmes párrban. Mosr már kétszáz kocsival vonulnak a meg­választott képviselőén, akit öt fehér lovas, elől-hárul föllobogózott hintón visznek a választás színhelyére a mandátumot átven­ni. Amíg odáig eljut, a kocsija megtelik bokrétákkal és koszorúkkal, melyeket a szép hölgyek az ablakokból hajigáltak le. Két felül lobogó inges-gatyás lovasok ban­dériuma kíséri; az egész urea tele van repü­lő zászlókkal és éljen kiálrozással. Hát bizony Budapesten így megy a kép­viselőválasztás. Nem tesszük a kezünket az ölünkbe, hanem megteszünk mindent a hazáért. Aki győzni akar, küzdjön érte! A királykoronázás A magyar királykoronázás ünnepe a legfé­nyesebb nyilvánulása a magyar nemzeti életnek, s mivel ennek színhelye most már Budapesr, a fővárosi életnek is. Maga az alapeszme, mely a koronázás­hoz van kötve, - mióta a választott német császárság megszűnt, - egyetlen a népek életében. Más országokban a koronázás ün­nepén az ország nagyjai esküsznek hűséger a felkenr uralkodónak. De a magyar király koronázási ünnepélyén a király esküszik hűséget a nemzetnek, a király tesz foga­dást, hogy az ország törvényeit meg fogja tartani s másokkal is megtartatni, Szent István birodalmát pedig a világ bármely ré­széből jövő ellenség ellen meg fogja oltal­mazni. A magyar király jelvényei: a korona, a pa­lást, a kormánypálca, a pallos, az ország al­mája; mind ősi szenr ereklyék, melyeknek varázsár a sok százados alkormányos és lé­tért való küzdelem biztosította. A szertartás rendjér az országgyűlés ha­tározza meg, miután maga a koronázási ün­nepély is egy országos ülés számban megy. A parlamenr pedig ennél megrarrja szigorú­an a hagyományt. Már a koronázást megelő­ző napon megkezdődnek a szerrartások. Az ország zászlósai fel nyittatják a korona és egyéb jelvények szekrényét s azoknak rendben találtatásáról jelenrést tesznek a felségnek. Valamennyi vármegyéből fel­gyülekeznek Budapestre a megyét képvi­selő lovas bandériumok. A Lánchíddal szemben, a pesti Dunaparton van emelve a koronázási domb, melyhez az ország összes vármegyéi küldtek föl földet. Most uralkodó dicső királyunk koroná­zása napján már reggel öt órakor talpon volt az egész város s reggel hét órakor a díszfo­gatok sokasága s a pompába öltözött lova­gok mind együtt voltak a királyi vár udva­rán. Fél óra múlva harsogó Trombitaszóval jött ki a várkapu alól egy csapat huszárság, utánuk az udvari apródok, a resrőrség, a mi­niszterek és országnagyok, a császári és ki­rályi ház tagjai s azután a király, magyar tá­bornoki egyenruhában - mind lóháton. A bandériumok és a közönség lelkesült éljen­zése üdvözölte a királyt. Utána jött a király­né ugyanabban a koronás üveghintóban, melyben felséges elődje járult a koronázás elé. A hintót nyolc fehér ló vonra lassú lé­pésben. A királynén fehér selyemruha voir, csipkékkel és gyémántokkal díszítve s a fe­jén brillianrokról ragyogó korona. Urána hat pej lótól vont hintón a főudvarmester­nő és azurán a császári és királyi főherceg és főhercegnő s a palorahölgyek. A meneret a

Next

/
Thumbnails
Contents