Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - SZÍVÓS ERIKA: Budapesti mesék

eredeti koncepciója között fönnállón. Jókai egyrészt azáltal, hogy még Rudolf életében elérre, hogy a Magyar Királyságot reprezenráló kötetek teljes egészükben magyar szempontok szerint készüljenek, végső soron a trónörökös ereden rervét hiúsírorra meg. Rudolf elképzeléseiről megleherősen távol kerülrek az 1890-es években és a századfordulón megjelenr magyar kötetek, amelyek híven tükrözték a századvég magyar közéletének sovinizmusát, és amelyek-akárcsak az 1896-os millenniumi ünnepségek - igen kevés rerer szenrelrek Magyarország nemzetiségeinek. Ezek a kötetek aligha voltak alkalmasak arra, amir Rudolf a sorozartal szeretett volna elérni; nemigen hiherő, hogy erősbödött volna általuk a különböző népcsoportok közri kohézió. Másrészt viszonr Jókai szerkeszrőkénr Rudolf főherceg halála urán is rovábbvirre a néhai rrónörökös számára oly fontos vállalkozást, s a maga részéről mindenr megtett azért, hogy keze alól az udvar számára is elfogadható kiadványok kerüljenek ki. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Budapesr-köretét kivétel nélkül olyan emberek írták, akiknek nemcsak szakmai tekintélye állt vitán fölül, hanem akik mindannyian megbízható hívei is voltak a kettős monarchiának. A kötet - nem kis részben Jókainak köszönhcrően - egyszerre volt a magyar főváros reklámja és a fennálló államrend melletti tanúságtétel.