Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - GÉRA ELEONÓRA: A Jókay család és a hazai gyermekvédelem

sát tervezte. Megfelelő telekhez vagy ház­hoz azonban csak jótékony magánszemély jóvoltából juthattak hozzá. A Nagypénteki Református Társaság hat év­nél idősebb, teljesen egészséges, szegény sorsú árva vagy félárva gyermekeket vett gondozásba felekezetükre, nemükre és nemzeriségükre való tekintet nélkül. Az Erzsébetház a Széli Kálmán és csoportja ál­tal elindított gyermekvédelmi program fon­tos részét képezte. A Társaság haladó szel­lemiségű vezerősége hangsúlyozta, hogy a törvénytelen, illetve a züllés veszélyének kitett gyermekek megmentése a legfőbb céljuk. A gyermekek tizennégy éves korukig maradhattak az intézményben, azután a vá­lasztmány igyekezett tehetségüknek meg­felelő oktatási intézményben elhelyezni 87 őket, vagy segíteni álláskeresésüket Az alapítók még úgy tervezték, hogy az árva­házból kikerülr fiatalok felett húszéves ko­rukig szorosabb felügyeieret gyakorolnak, sőt a jó magaviseletű, szorgalmas védence­ket anyagilag támogatják. Az egyesület vá­lasztmánya állandó anyagi nehézségei miatt erről a tervről lemondott, bár lehetőségeik­hez mérten minden évben igyekeztek né­hány továbbtanuló egykori növendéket se­,1 , -88 gelyezni. Az első félévben harmincöt növendék (25 reformárus, 3 evangélikus, 7 katolikus) költözhetett be az új épületbe, a következő évben negyvennyolcra (32 reformárus, 2 evangélikus, 15 római katolikus, intézeten kívül 1 katolikus, 2 zsidó, 1 unitárius diákot 87 Alapszabályai. 1908. Cél. 2. §. a-d. 88 Évkönyv. 1899. A Nagypénteki Református Társaság Negyedik Évkönyve 1899. Budapest, 1900.7. old. segélyeztek) nőtt a létszám. Az Erzsébet­ház növendékei mellett mérsékelr tandí­jért környékbeli családok gyermekei is lá­togathatták az árvaházi elemi iskolát, a leg­szegényebbeket, átlagosan évi öt-hat gyer­meket ingyen tanítottak az intézményben. Az intézmény kis számú cselédséggel működött, a munka nagyobb részét a nö­vendékek végezrék. A leányok takarírorrák a főépületet, segírettek a főzésben, a kony­hakerti munkákban és a szőlőkben. A fiúk a kertészetben dolgoztak, ellátták az állato­kat, rendben tarrorrák az udvart, fár vág­tak, szenet hordtak. A házi-, ház körüli munkák mellért a tanítók vezetése alatt különböző hasznos ismereteket sajátítot­tak el a munkaórákon. 90 Később egysze­rűbb házi és mezőgazdasági eszközök, szer­számok elkészítési módját is felvették a tananyagba. 91 A leányok a kötést, a varrást, illetve a foltozást tanulták magas szinten. Később bevezették a fiúgyermekek neve­lési tervébe a selyemhernyó-tenyésztés és 92 a méhészet alapjainak elsajátítását. A gyermekvédelem és a Nagypénteki Református Társaság utóélete Széli Kálmán az újoncozás körül kialakult polirikai vitában alulmaradt, ezért 1903 nya­rán kormányával együtt lemondani kénysze­rük, de magánemberként tovább tevékeny­kedett a gyermekek védelmében. 93 Ifjabb 89 Évkönyv. 1900,17. old., Évkönyv. 1901. A Nagypénteki Református Társaság Hatodik Évkönyve 1901. Budapest, 1902. 6. old. go Évkönyv. 1901.12. old.

Next

/
Thumbnails
Contents