Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - GÉRA ELEONÓRA: A Jókay család és a hazai gyermekvédelem

szervezésével. Magasan képzert pedagógusok, orvosok, közéleti személyiségek, pártpolitikusok, művészek egyre röbbször hallaták hangjukat a gyermekek védelmében, helyi, majd országos, végül nemzerközi összefogással próbáltak megoldásokat találni. Pest-Buda saját egzisztenciával rendelkező lakói mindennap szembesültek az egyre nagyobb számban kóborló nincstelenekkel, kitett gyermekekkel. Hatévi küzdelem után 1843-ban nyílt meg Pest első, József nádorról elnevezett árvaháza, ahol tizenkét iskoláskorú fiúgyermeket neveltek. Az első városi leányárvaházat csaknem két évtizeddel később, 1861-ben nyitották meg. Az 1870-es évek végén tizenegy jótékony egyesület végzett a fővárosban gyermekvédelmi munkát. Közülük öt óvodát tartott fenn, négy árvaházat, egy lelencházat, egy-egy bölcsődét, illetve gyermekkórházar működtetett.

1 A főváros hiába igyekezett lépést tarrani az ellátásra szoruló gyermekek létszámának gyors növekedésével, új intézmények létesítésével sem tudott elegendő helyet biztosítani. A társadalom köztiszteletben álló ragjai gróf Teleki Géza, voir belügyminiszter vezetésével, rövid idő alatt számos emberszererő honfitársuk figyelmét felhívrák a kisgyermekek mostoha sorsára, kapcsolatrendszerükre támaszkodva tekintélyes összeget gyűjtöttek, amely fedezte az első országos mentőprogram megindítását. Az egyesület szakmai irányítását dr. Szalárdi Mór vállaira magára, aki korábban az egyesület elődjének t e ki n t h e t ő Szegény Beteg- Gyermek Egyesülete t lérrehozra.

2 A Fehér Kereszt Egylet aktív működését 1886-ban kezdte beteg és legyengült gyermekek gondozásával. 1895-ben a Fehér Kereszt egyesült az Országos Lelencház Egyesülettel, ezután Fehér Kereszt Országos Lelencház Egyesület néven folytatták tevékenységüket gróf Károlyi Alajosné elnök, valamint gróf Teleki Géza másodelnök és Klotild főhercegnő fővédnök irányítása alatt.

3 A törvényalkotók a társadalmi kezdeményezésekkel egyidőben, az 1870-es évektől kezdve, bár nagyon szűkszavúan, többször kitértek a kiskorúak ápolási-(nevelési) költségeinek fedezésére. A törvények az elhagyott beteg gyermekek ápolási költségeinek megtérítését az illetékes községekre hárították. Az első paragrafust, amely az egészséges árvák nevelési költségeiről rendelkezik és a gyermekvédelmi törvény elődjének tekinthető, az 1886-ban született 1 Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban. Szerk.: Vargha Gyula. Budapest, 1879. 362-394. old. 2 Egressi Lajos, dr.: Megemlékezés Széli Kálmánról és a gyermekvédelem elhunyt munkatársairól. In: A huszonötéves állami gyermekvédelem emlékkönyve. Szerk.: Pettkó-Szandtner Aladár. Budapest, 1928. 282. old. A továbbiakban: Egressi, 1928. Rottenbiller Fülöp: Az Országos Gyermekvédő Liga harminc évi működése 1906-1936. Budapest, Fővárosi Nyomda Részvénytársaság, 1936. 6. old. A továbbiakban: Rottenbiller, 1936. 3 Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Gyermekklinika a volt Fehér Kereszt Gyermekkórház Centenáriumi Évkönyve. 1885-1985. Budapest, 1986. 3-4. old.; Fehér Kereszt. A Fehér Kereszt Országos Lelencház Egyesület Értesítője. 1901. július. 2-8. old. Az Egylet vezetősége 1901-ben a következő tagokból állt: gr. Andrássy Tivadarné, gr. Csáky Albinné, özv. Damjanich Jánosné, br. Dániel Ernőné, dr. Neumann Árminné, Zipernovszky Károlyné, dr. Chorin Ferenc, Imrédy Kálmán, Székely Ferenc, Tabódy József.