Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)
MASZKOK MÖGÖTT - VÖRÖS BOLDIZSÁR: A „képfaragó" a „munkásegyletben"
nemesi czimer - a kézműves czimere a miihely ajtó fölött." Mindezek az általánosítások és felsőfokok pedig egymás hatását erősítve kellett hogy érzékeltessék az olvasókkal a munka óriási jelentőségét. - Feltűnő ugyanakkor az, hogy a cikk szerinr Jókai (noha az egyleti alapszabályok értelmében megtehette volna) nem íróként vagy politikusként lépett be a szervezetbe, hanem „képfaragóként": egy olyan tevékenységet jelöl- ve meg ezzel, amely egyszerre ipar és művészet is: így, árrételesen utalva írói működésére is. 18 (Ez az eljárás pedig jól illeszkedett nemcsak a Munkások Újsága vezércikkében foglaltakhoz, hanem a fentiekben idézett, február 9-ei Igazmondó-cikk munkásmeghatározásához is.) 1868. március elején Jókai bekerült a Buda-Pesti Munkásegylet vezetőségébe: megválasztották a képviselőtestület póttagjává, 19 majd igazgatósági taggá. A szervezer elnöke Mudrony Soma lett, 20 aki az egylet első, március 8-ai gyűlésén ismertette az igazgatóság programját: „Mit akarunk? 1. Mint egylet nemcsak azt akarjuk, hogy a munkásokat és iparosokat az emberi társadalom többi osztályaival egyenlő sorba emeljük, hanem azt is, hogy a munkások anyagi helyzetét javítsuk s különösen azon esetben, ha tagjaink közül az egyik, vagy a másik szükséget szenvedne, őt mint testvérünker az egylet minden eszközeivel hathatósan támogathassuk. 2. Továbbá azt akarjuk, hogs- a munkás és iparos osztály hazánkban oly műveltségi fokra emelkedjék, miszerinr az európai mivelt államok iparosai sorában méltó helyet foglalhasson el, s hogy a munkások és Jókai Mór: Mi az a munkás kéz? Munkások Újsága, 1868. március 1,1. old, A cikk teljes szövegét tanulmányom Függelékében adom közre, - Jókai e cikkét az Igazmondó hasábjain is megjelentette: Jókai Mór: Mi az a munkás kéz? (Mutatvány a „Munkások Újsága" 1 -ső számából.) Igazmondó, 1868. március 8. 325, old. - Az Igazmondó 1868 eleji számainak címoldalán pedig rendszeresen szerepelt az a kép, amely a „nép egyszerű fiát" oktató Jókait ábrázolta. E képet tanulmányom illusztrációjaként teszem közzé. A Jókai-szótár szerint a „képfaragó" jelentései az író műveiben: „bálványfaragó", „szobrász". Balázs Géza - P. Eőry Vilma - Kiss Gábor - J. Soltész Katalin - T. Somogyi Magda: Jókai-szótár. A-K. Budapest, [1994.] 427. old. - Jókai nőalakot ábrázoló elefántcsont- és fafaragványát ld. Petőfi Irodalmi Múzeum, Relikviatár, R. 62.338. és R. 62.404. A szobrokról készített képeket tanulmányom illusztrációiként teszem közzé. Jókairól, a „képfaragóról" így írt a Borsszem Jankó egyik cikke: „Szabadalmazott magyar republikánus jószívűség, patentirozott universál-zseni. Ha akarom piktor, ha akarom bakter, ha akarom képfaragó ha akarom képmutató - akarom mondani képviselő; ha akarom képiró, ha akarom Írógép, szóval minden, minden a világon, csak az nem, a mi. [,,.] tiszteletbeli munkás, még pedig képfaragó; hanem még nem tanult egészen ki, azért olvashatni lapjában annyi faragatlan képtelenséget." B. J.: Jókai Mór. Borsszem Jankó, 1868. augusztus 23,438. old. Ehhez az íráshoz kapcsolódott a lap ugyané számának címoldalán Klícs Károly Jókai-karikatúrája, amelyet tanulmányom illusztrációjaként teszek közzé. 19 A budapesti munkások, ..A Hon Esti Lapja, 1868. március 4. 2, old. 20 A budapesti munkásegylet. ..A Hon Esti Lapja, 1868. március 5. 3, old. Rézler Gyula szerint „A Budapesti Munkásegylet vezetősége [,..] nagyrészben gyárosokból és kereskedőkből tevődött össze. Gyári munkást nem is találunk a Munkásegylet tisztikarában." Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867-1914. Budapest, 1945. 76. old,
