Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - VÖRÖS BOLDIZSÁR: A „képfaragó" a „munkásegyletben"

politika a malom alatt című Jókai-cikksorozatban felszólított) „intelligentia" igyekszik a sajár elképzelései szerint befolyásolni-alakítani a „munkásság" szervezkedését.

9 Mindezt figyelembe véve nem meglepő, hog)" Hermann Schulze-Delitzsch az egyesület megalakítását üdvözlő 1868. január 21-ei levelében hangsúlyozta: „Nem kell azt sem kiemelnem, hog)" a jobbmódu és fensőbb képzettségű néposztályoknak becsületbeli kötelessége a munkások ezen egészséges törekvéseit erejükhöz képest elősegíteni, és hog)" azon felhevítő tűz által, mely az alapító bizottság felhivásán végig vonul, ha nem is nyíltan ő hozzájuk van intézve, késztetve fogják magukat érezni ezen nagy munkában való részvételre. Mert a munkás osztálynak bizonyos mértékben jólétet és műveltséget nem csak saját, de az állam és társadalom érdekében is kell kívánnunk. Mert a munkások jóléte és műveltsége mindenütt mint a béke fentartásának, s a gazdászati, politikai és társadalmi fejlődésnek kezessége tekintendő." Az alakulófélben lévő egyesület tagságának társadalmi összetétele rögtön felvetette a kérdést: kit is kell voltaképpen „munkás "-nak tekinteni? Az Igazmondó 1868. február 9-eí számának egyik cikke, minden bizonnyal a már működő vezerés legitimálására is törekedve, így válaszolt: „Dolgozni, munkálkodni a becsületes önfentarrásért, ez becsüler és riszresség, s annálfogva a munkás nevet senki sem szégyelheti. A ki becsületes uton módon munkával keresi kenyerét, legyen bár művész, kereskedő, vag)" iparos, az mind munkás, nem a szó, hanem a tett teljes értelmében. [...] De az iparosok oszrálya az, melyet leginkább megillet a munkás elnevezés, mivel ezek szorosan véve, két kezük fáradságos munkájával mozdítanak elő három érdeker is, önmagukét, s igen sokszor a kereskedőét és harmadszor az ipar felvirágozrarása folytán a hazáét." Tehát a „munkások egyletének tagja bárki leher".

11 A Buda-Pesti Munkásegylet 1868. február 16-án alakult meg,

12 A Hon Esti Lapjának február 21—22—24-ei számai pedig közölték az egyesület alapszabályait. Ezek szerint: „1. §. Az egylet czélja a tagok szellemi és anyagi jóllétének előmozdítása. 2. §. Ezen czél elérésére szolgáló eszköz eg)" mivelődési kör alakirása és a mennyire a körülmények megengedik, fogyasztási, előlegezési osztály stb. felállítása." A korábban megfogalmazott elgondolások nyomán pedig „Az egylet tagja lehet A beszámoló szerint gyűlés „után a jelenvoltak össze gyűltek egy kis lakomára, melyen Schultze Delitz-ért [így!] itta az egylet az első áldomást", y(A budapesti munkás egylet).,./! Hon Esti Lapja, 1868. január 16.1. old. A pesti munkások egylete. A Hon, 1868. január 26. 1. old. Liptay Pál: A munkások egyletéről. Igazmondó, 1868. február 9. 290. old. 12 A budapesti munkások egylete megalakult. A Hon Esti Lapja, 1868. február 17. 3, old. Az egylet alapító bizottságának eddigi működéséről készített és az alakuló közgyűlésen felolvasott jelentésében Törs Kálmán leszögezte: „nálunk a társulás nem elmérgesült társadalmi bajok utólagos gyógyszere, hanem azoknak előleges óvszere kivan lenni". Jelentés.../!Hon, 1868, február 18.1. old.