Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - VÖRÖS BOLDIZSÁR: A „képfaragó" a „munkásegyletben"

való törekvés, ugyanakkor a mesteremberek munkájának megbecsülése, a szegényebb társadalmi csoporrok külföldi módszerek (önsegélyező és erkölcsnemesírő, művelődési egylerek) magyarországi meghonosításával törrénő „felemelése": e nézetek, elgondolások, szándékok 1867 végére kialakultak Jókainál és munkatársainál. Mindezek nyomán nem meglepő, hogy 1868 elején az író-politikus bekapcsolódott az akkor megszervezett Buda-Pesti Munkásegylet tevékenységébe. Jókai a Buda-Pesti Munkásegyletben Az író-politikus sokféleképpen törekedett a szervezet sikeres működésének előmozdítására, így az általa szerkesztett újságok: A Hon, A Hon Esti Lapja és az Igazmondó rendszeresen tudósítottak az egyesület megszervezéséről, majd rendezvényeiről, sorsáról, és közölték az aktuális felhívásokat, útmutatásokat. A Hon Esti Lapjának. 1868. január 16-ai számában jelent meg „A pestbudai munkás-egylet alakító bizottmánya" által kiadott, 1868. január 12-ei keltezésű Fölhivás Budapest munkásaihoz. E szerint: „»Társulás és önsegély!« ez a jelszó, melyet a korszellem intő hangja hozzánk intéz." A kiáltvány rámutatott arra, hogy „a világ csodái"-t a munkások hozzák létre sokuk mégis nyomorúságos körülmények között él. E helyzeten, a külföldi példát követve, változtatni kell: „A mód egyszerű: társulás és önsegély!" Az ezek jegyében megalakítandó egyesüler céljai, a szervezők szerint, a következők: „1. Fogyasztási egylet alakitása, melynek feladata a munkásokat olcsó és jó élelmi, s ruházkodási czikkekkel ellátni. 2. Önsegélyző-bank felállítása, melynek feladata minden tagját pénzkölcsönökkel segíteni, ugyanis kölcsönt nyújtani a tagok egyetemleges jótállása mellett. 3. Mivelődési kör. Gzélja alkalmas egyleti helyiségben előadásokat, felolvasásokat, értekezleteket tartani, a szakismeret emelésére tantermeket nyitni, könyvtárt alapítani, szakba vágó, s az általános miveltséget terjesztő folyóiratokat járarni, dalárdát szervezni, s a tagok családjainak részvétele mellett valódi polgári, kedélyes mulatságokat rendezni, s igy a munkásokat az erkölcsrontó, vagyontfogyasztó korcsmai élettől nemesebb és élvezetesebb időtöltés által elvonni." A kiáltvány külföldi példát is állított megcélzott olvasói elé: „A világ első munkás-egylete a »rochdalei pioneerek méltányos tarsulata« is ig)' alakult, a munkások (kezdetben csak 28, most 5730 tag) filléreket rakrak össze s a fillérek töméntelen kincsesé nőttek, ugy, hog)' az egyletnek most saját gyárai, sajár városrészei vannak." A felhívás hangsúlyozta: „Egyedül rajtunk áll sorsunkon javítani, egyedül akaratunktól függ, hog)' elszigetelt szegény munkások helyett vagyonos, tekintélyes testületté alakuljunk s elfoglaljuk azon helyet, mely bennünket a haza többi osztályai közt, a társadalomban méltán megillet." A felhívást közreadó bizottság gyűlést hirdetett az e