Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - RENKECZ ANITA: „Parókái Jókai Mór"

Ennek az évnek elején történt, hogy Jókai - a képviselőház nem kis derültségére először jelent meg parókában. Parókaviselési szokása mögört valószínűleg személyes hiúság áll, egyesek azonban elkerülhetetlenül a tudatos arculatépítés eszközét látták benne. Ezérr is illesztheti a karikatúra ebbe az eseménykörbe a parókák szerepér (minden „arcularhoz" külön vendéghaj), s azt, hogy Jókai Kolozsvárorr le is fényképeztette magát Veress Ferenccel, s az ort készült fotókat szívesen terjeszrette (15. kép). A népszerűségi fogásokar feltételező élcelődések példáit vég nélkül idézhetnénk, nem csupán Jókai Mór kapcsán és nem is mindig olyan konrextusból, ahol azoknak tényleges helye volt. Az életkörülmények és különösen az urbánus közeg felgyorsulr átalakulásában természeres, hog)' jobban osztódik a figyelem a közélet tényezői között. Hog)' kire miért és hogyan esik több tekintet, mint másokra, annak egyre összetettebb okai vannak a tájékozódás és közvéleményalakítás felismerr vag)' a lelepleződés folyamatában lévő színrerein. A fenri példákból is kirajzolódhat, hogy milyen volt az a talaj, melyben megérert az új Jókai-kultusz, hogyan teremtődött meg a személyiség reprezentációja a sajtóban, mely a szélesebb körű ismertség mellett ellentmondásosabb képet szül, kitéve Jókait a közfigyelem eddig nem tapasztalt intenzitásának, új, pusztán személyi-alkotói teljesítményeken túli, hovatovább azoktól elszakadó kritikai aspektusoknak. Egy olyan személyiségkép születésének tanúja ez az összeállítás, mely a huszadik századra a so Ld. »Barati emlékül - Jókai Mór«. Jókai Mór összes fényképe (Ikonográfia). Összeállította és az „szrár" fogalmában összpontosult. A kiegyezés utáni évek felvilágosult közélete még természetesen nem gondolkozik ilyen fogalomkörben, de érrhető gyanakvással szemléli az információáramlás, az egyre terjedő ikonográfiái reprezenrációk révén növekvő ismertség, az információbőség révén előállt ellentmondások tüzében formálódó, valóságosról elrérőpersona és főként a népszerűség gerjesztett és öngerjeszrő mechanizmusai által a mindennapok lérmódja fölé magasodott személyiség leképeződését. A nem pusztán kiválóságai révén fölemelt és a figyelmet folyamatosan ébren tartó jelenlér, mely azonban a hírközlési csarornák-jelen eserben a sajró technikai lehetőségei - fejlődésével távolodóban van a személyes kontaktus viszonyrendszerétől, és a modernizálódó társadalom vulgárisabb, de sokoldalúbb ismertség-képét alkotja meg. Jó két és fél évtizeddel korábban Petőfi kultusza már részben ilyen mechanizmusokon nyugszik: ismerrségének bázisa nagyrészt Vahot Imre tudatos szerkesztői gyakorlatára épül, mellyel igyekezett a köztudatban rögzíteni Petőfi képét és azt a fajta személyiségképet - „image"-t -, melynek kialakításában inkább saját elképzelései érvényesültek, mint Petőfié. Igaz, népszerűségének kireljesedését a forradalmi Tevékenység jelenti, mely nagyrészt „szervesen" társadalmi, illetve közösségi érintkezési csatornákon át rerjed, de személyisége árú tő erejének, az általa vállalt szerep súlyának nem csekély megalapozója leherett a Pesti Divatlapban kialakított kép. előszót írta E. Csorba Csilla. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1981. 48-53. old.