Jókai Budapestje - Budapesti Negyed 57. (2007. ősz)

MASZKOK MÖGÖTT - RENKECZ ANITA: „Parókái Jókai Mór"

si kudarcai során, amikor is több ízben feltű­nik a „Két bolygó zsidó" (2. kép). 1 Ha Horn példáján megfigyeljük a konk­rér közéleti szereplő sorsát a Borsszem Jankó lapjain, akkor látható, hogyan szublimálódik a személyiség karakrerré, mely csak a kari­karúra létmódjában lérezhet: túlzásokból és absztrakciókból összetákolt figura, amely ugyanakkor sajátos otthonossággal foglalja el helyét a többi között, merr alakja mind­ezekkel együtt koránrsem ellenszenves, sőt, a viszony az 1870-es év végére kifejezet­ten családiassá válik. A lap is mintegy saját kreatúrájaként ismeri fel a kis Edos figurá­ját, akit, mintegy ezt a tényt beismerendő, az 1871. év első számában közölr előfizetési felhíváson a Borsszem Jankó többi állandó fi­gurája közörr rüntet fel (3. kép). Ugyanezen a képen látható egyébként Dobsa Lajos is, aki Hornhoz hasonló sorsra jutott. Estány és Sanyi figurái mögött is valós személyiségek állnak, Patay István és Gsiky Sándor szélbali képviselők. 11 Ez a jelenség természetesen elidegenít­hetetlen a típushoz vonzódó humoros mű­fajokról. Sőt, ez nem pusztán a konkrét mű­faj jellemzője, hanem a közvélemény alaku­lásának egyik jelentős mechanizmusa. Szin­te minden élclap mögött egy-egy fiktív, absztrakt karakrer áll, melyek összességéből erős vonalú, karakteres társadalomportré áll össze. (Vegyük például a Pecsovics című éle­lapot, mely a konformista hivatalnokot kép­viselő típusról kapra címét. ) A politikai humor megkísérli felsorakoztatni a közéleti szereplőket is ezek mögé a társadalmi emt­io 1872. május 12. 3. old. Horn Ede egyébkén! 1869-ben be is vonult az élclap „Híresek Arczképcsarnoká"-ba. Vö. Borsszem Jankó, 1869. lémák mögé, a műfaj sajáros (főként képi) kódját alkotva meg, mely gazdag és - főként a Borsszem Jankó esetében - kellően árnyalt, de egykorú viszonylatban mégis könnyen értelmezhető. A kiegyezéstől a fúzióig eltelt évek Jókai közéleti pályafutásának legellentmondáso­sabb időszakát jelentik. Nem feltétlenül a legmozgalmasabbat, hiszen már 1848 tava­szán az események középpontjában áll, és nem is távolodik el nagyon a centrumtól. A debreceni időszak hozza számára az első igazi megmérettetést a politikai sajtó te­rén, a radikális Nyár)' Pállal és a Március ti­zenötödikével vívott küzdelme során, a Köz­löny szerkesztőjeként. Politikai magatartá­sa már akkor kirajzolódik, nagyjából tüneti szinten, abban, amit Mikszáth sommásan csak így foglal össze: „neki nem voltak erős meggyőződései". Ha 1849-es Tevékenysé­ge kapcsán ez helytálló is, a kiegyezésr kö­vető időszakban mégis a baloldal és a Ti­sza-frakció hangsúlyos egyénisége tudott maradni, bár igaz, hog)' kevésbé jellemezte erős és következetes kötődés adott és jól körülhatárolható irányzathoz az ellenzéki palettán, sőt, voltak a Deák-párt eszmeisé­gét tükröző akciói is. Ahány forrás, annyiféle értelmezését ol­vashatjuk Jókai politikai viselkedésmódjá­nak, közírói mentalitásának, a teljes apoló­giától kezdve egészen az olyan vélemé­nyekig, melyek leírják Jókair mint komoly­május 16. 192. old. H Buzinkay, 1983. 37. old. 12 Buzinkay, 1983. 22. old.

Next

/
Thumbnails
Contents