Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - SCHNELLER ISTVÁN: Városi „szigetek" és „mocsarak" a szárazföldi Budapesten

sárlóközpont-együttes-szívja el folyamatosan a vásárlóerőt a belső városrészektől. Minden városrészben biztosítani kell a megfelelő tartalékterületeket az intézmények és a közterületi rendszer számára. Nem folytatható a szigetszerű zárványok további létrehozása, a luxusgettókba zárt társadalom további erősítése. Tudva tudom, hogy ezek a célok a mai helyzetben bizonyos idealizmust jelentenek, azonban az elmúlt időszak problémahalmazának feltérképezése és összesítése olyan tudatos városfejlesztési célok megvalósítását igényli, amelyeket nem lehet elégszer elmondani. Ha a fentiekben vázolt feladatoknak csak a töredékét is meg akarjuk oldani, akkor látszik, hogy az „Épüljön-e toronyház vagy felhőkarcoló Budapesten, vagy ne?" kérdés harmadlagos fontosságú. Ezeket az égető problémákat ugyanis a toronyház vagy a felhőkarcoló ügye nem érinti, csak eltereli a figyelmet a valóban megoldandó kérdésekről. Ezek után nehéz megjósolni, hogy Budapest milyen lesz a jövőben. Az ellentétes, azaz „városellenes" és „várospárti" erők harca nem dőlt még el. Budapesten például még nem következett be egyes városrészek teljes leromlása, gettósodása, nem vált még nagy kiterjedésű múzeummá a történelmi belváros, nem omlott össze a tömegközlekedés, a városi szövetben megmaradtak a legjelentősebb intézmények, jelentős nagyságú vegyes használatú városrészek maradtak meg, illetve alakultak ki, tehát a működőképesség lehetősége még adott. Ugyanakkor a motorizációs boom folytatódása és a szigetszerű városfejlesztés gyakorlata komoly veszélyeket rejt. Ezért olyan problémás a kormányzati negyed létrehozása vagy bármilyen további steril városrész - például toronyházas iroda-negyed - kialakítása. A szigetek között ekkor csak a hatalmas forgalom és a szegénység áramlik majd. Értelmes kérdéseket kell feltenni és megválaszolni a városfejlesztésben. Nem szabad hagyni, hogy a városról alkotott képet a külön-külön érdekrendszerrel rendelkező fejlesztői csoportok határozzák meg. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a fejlesztői érdekeket alá kell becsülni. Ma olyan korban élünk, amelyben a közhatalom a direkt városépítésből lényegében visszahúzódott. Mindazonáltal felelőssége óriási, hiszen neki kell biztosítani az egyensúlyt a különböző érdekek között, és neki kell fenntartani azt a rendkívül bonyolult társadalmi ökológiai és ökonómiai szisztémát, ami a város. A fejlesztőerők mederbe terelése égetően szükséges, ha élhető és önmagával azonos várost akarunk Budapesten a jövőben is. Ehhez a folyamathoz