Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - PERCZEL ANNA: Pest régi zsidó-kereskedő negyede

emléki vagy városmegújítási törvény, Párizsban I960, Koppenhágában 1982, Bécsben 1985, Lisszabonban pedig 1987 óta. Talán az sem véletlen, hog)' az emberek - azok, akik itt élnek, vagy akik itt nyitnak üzletet, kávéházat, vendéglőt, szállodát, de azok is, akik ide látogatnak -, elsőként említik a nagy terhet, zsúfoltságot, rossz közérzetet okozó gépkocsiforgalmat és a zöldterületek hiányát. Erre az európai városok a sikeresen rendbe hozott történelmi városrészekben a gépkocsiforgalom visszaszorításával, a tömegközlekedés és az alternatív közlekedés fejlesztésével, a gyalogos élet előnyben részesítésével megoldást is találtak. Az is érdekes, hogy ezen erősen leépült városrészek sikeres értékőrző rehabilitációja minden esetben civil kezdeményezés nyomán indult meg, és a megújulás teljes folyamatában a helyi lakosság partnerként vett részt. Tehát, ha sorba vesszük mindazt, ami ezeknek a városrészeknek a megújulását előmozdította, kiteljesítette, s ezzel hosszú távon gazdaságilag virágzóvá, az ott lakók és odalátogatók számára pedig vonzóvá tette, akkor szinte minden olyan kérdésre követhető választ kapunk, amelyek az értékőrző rehabilitáció esetén általában, így Pest régi zsidónegyedében is előadódnak és eredményt hoznak. A régi pesti zsidónegyed értékőrző rehabilitációja érdekében tett javaslataink a következő főbb témák köré csoportosulnak: • a kulturális örökség megóvása, védelme; • a közlekedés által okozott terhek oldása; • a kultúra és a vallás - ezen belül a zsidó kultúra és vallás, valamint a fiatalok kezdeményezései és az alternatív kultúra érvényesülésének segítése; • gyalogosbafát európai színvonalú közterületi rehabilitáció; • a még rendelkezésre álló zöldterület, park lehetőségek maximális kihasználása, az ilyen jellegű területek hosszú távú biztosítása; • az egyes utcák sajátos adottságainak érvényesítése; • az egyes épületek, telkek funkcióváltása, mint a rehabilitáció egyik fontos eleme; • a bontás vagy felújítás, rombolás vagy rehabilitáció kérdése; • volt-e pénz vagy lesz-e pénz a rehabilitációra; • a régi épületek felújításával szembeni elvárások; • az új építkezésekkel szembeni elvárások. Lehet-e itt alternatíva a bontás és a lakosságcsere? Lehet-e egyáltalán ilyen kérdést feltenni egy olyan történelmi negyed esetében, mely a város három legrégebbi, legértékesebb negyedének egyike? Le-