Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - PERCZEL ANNA: Pest régi zsidó-kereskedő negyede

melyet kisebb és nagyobb átjáróházak hálója sző át, Európában is egyedülálló. Az európai városok egytől-egyig rendbe hozott, újjáéledő zsidó negyedeinek nagy részétől eltérően a régi pesti zsidó negyed ma is itt lakó - bár megfogyatkozott — zsidó közösséggel és ma is működő vallási, kulturális, és kereskedelmi élettel rendelkezik, még leromlott állapotában is fontos, vonzó és élő hely maradt. Szerepe és jelentősége adott. Csupán segíteni kellene a megújulását, kibontakozását. Ha sorba vesszük a hasonló vagy akár sokkal előnytelenebb helyzetű külföldi városok történeti városrészeinek (Amszterdam, Koppenhága), köztük egy-egy zsidónegyednek (Párizs, Berlin, Krakkó) a megújuláshoz vezető lépéseit és összehasonlítjuk a negyedben rejlő adottságokkal, lehetőségekkel, akkor világossá válik, hogy mindaz, ami máshol sikerült, nálunk sem lehetetlen. Egy dolog azonban valóban hiányzik, ami mindenütt megvolt és feltétlenül szükséges, de ez nem a valódi cselekvés helyett annyit emlegetett pénz és annak hiánya, hanem az, hogy egyértelmű és számon kérhető döntés szülessen arról, hogy a nemzetközi (UNESCO, 2002) és országos (MJT, 2004) védelem alatt álló régi pesti zsidónegyed nemcsak papíron és szavakban, de a valóságban is fontos. Megóvása és hiteles rehabilitációja nemcsak fővárosi, de országos ügy is, nemzetközi kötelezettség, közérdek. A 2000-ben Bécsben, a világörökségi területekkel kapcsolatos UNESCO ülésen kibocsátott memorandum szerint „A történeti város hitelessége nem lehet kompromisszum tárgya". Ezért Pest régi zsidó-kereskedő negyedét: • nem lehet értékeinek folyamatos rombolása árán az átláthatatlan és mértéktelen jövedelemszerzés szabad prédájának és az ingatlanbefektetés zöldmezős beruházásként felfogott, kötöttség nélküli terepének tekinteni; • nem lehet értékes épületeit, hangulatos utcáit, valamint itt élő, hagyományokkal és közösségi kapcsolatokkal rendelkező lakóit a negyed életét értelmetlenül és súlyosan terhelő, a jelenlegi beépítés mértékét sokszorosan meghaladó, építészetileg értéktelen, olykor lakók nélküli fantomépületekkel, üresen álló fantomgarázsokkal helvettesíteni, 7-9 m-es keskeny utcáit további komoly forgalommal terhelni; • nem lehet minden talpalatnyi zöldterületét, nagyobb kertjét vagy erre a jövőben alkalmas területét, közösségi használatú szociális intézményeit, például kerttel is rendelkező, idősek számára fenntartott épületeit felszámolni, lebontani, eladni, beépíteni; • nem lehet műemléki védettségű lakóházait - a rosszul értelmezett fejlesztés bűvöletében -, sosemvolt kétszintes tetőtéri bcépítések-