Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - LADÁNYI JÁNOS: Szegregáció és rehabilitáció Budapesten

vagyont, továbbá az ország és a főváros térbeni-társadalmi szerkezetét már eddig is érték. Összegzés Összegzésként megállapítható tehát, hogy Budapesten, mintegy három évtized után, alapvetően megváltozott az etnikai gettósodás trendje. A nemzetközi szakirodalomban leírt tendenciától karakterisztikusan eltérő módon, a belső pesti slumban kialakult etnikai gettó széttöredezett, és - az egyre mélyülő etnikai szakadék ellenére - a fővárosra ma inkább a nagyobb számú, de jóval kisebb területű, a korábbinál azonban homogénabb összetételű etnikai gettók váltak illetve válnak jellemzővé. Az etnikai gettók képződésének, a térbeni, társadalmi és etnikai hátrányok szélsőségesen erőteljes összefonódásának és nagyléptékű megjelenésének új, a korábbiaknál is erősebb kirekesztést lehetővé tevő formájával van dolgunk. Ez már nem értelmezhető pusztán nagyvároson belüli összefüggésben, csak a településrendszer egészén belüli strukturális hátrányok kontextusában. A nagy kiterjedésű budapesti etnikai gettó széttöredezése, kisebb egymással össze nem függő területen elhelyezkedő, de a korábbinál jóval magasabb arányban szegény cigányok által lakott etnikai gettók kialakulása minden bizonnyal csak egy átmeneti időszak, a piacgazdasági átmenet térszerkezeti következményének tekinthető. Valószínűnek tartjuk, hogy amennyiben számottevő javulás nem következik be a magyarországi roma népesség munkaerőpiaci és szociális helyzetének terén, az új gazdaság- és társadalomszervezési modell kialakulása és megszilárdulása után újra fel fog erősödni a szegény és a kvalifikálatlan cigány népesség Budapestre való feláramlása, és a fővárosi etnikai gettók térbeni koncentrációja is újra megindul. Irodalom Durst Judit, 2000.: „Nekem az élet a gyerekek". Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben. Szózoévég, l.szám. Havas Gábor, 1999.: A kistelepülések és a romák. In.: Glatz Ferenc (szerk): A cigányok Magyarországon. MTA. Budapest.