Summázat és jövő. Kérdések és válaszok Budapest közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről - Budapesti Negyed 56. (2007. nyár)

VÁLASZOK - GRANASZTÓl GYÖRGY: Budapest tegnap, ma, holnap

Budapest tegnap, ma, holnap GRANASZTÓI GYÖRGY Válasz három kérdésre Budapestre, szülővárosomra és lakhelyemre gondolva az első kép, amely most délután felmerül előttem, a következő. Egy „Applehouse" nevű luxuslakóház, amelynek csupaüveg bejárata teljesen új, hatalmas előtérbe vezet, közepén egy óriási villogó piros almát ábrázoló plasztika, balra a pult egy fülbevalós kigyúrt kolosszussal, aki az erőt és egy kis fekete kese ember, aki az észt képviseli, mindkettő sötétkék öltönyben, fehér ingben, liláskék nyakkendővel és nyakkendőtűvel. Ok az őrök. Tovább haladva a túloldalon, az alma mögött belépünk a liftbe, amelyben lábteniszezni is lehet, akkora, három falát tükrök borítják. Repít a magasba, a legnagyobb lakás sem több 70-80 négyzetméternél, de majdnem ekkora terasz is tartozik mindegyikhez, körpanorámás kilátással. Az építő-vállalkozói smueigságés a nagyzolás keveredik az önmutogató látszatélet bunkóságával. Mondják, hogy az egyik beköltöző három lakást vett fenn a tető alatt, és a teraszaira sziklakertet épített, a köveket a liften vitette fel, amely a negyedik fuvar után kilehelte a lelkét, egy héten átjavították. A másik véglet házaiban, mondjuk a külső Baross utca mellékutcáiban, a falak nedvesednek, a gangon vastagon pereg a rozsda a korlátról, a latrina az udvar végében, mint már az első világháború idején, a lakók nappal hálóruhát viselnek, éjjel télikabáttal takaróznak, a közműszámlák kiegyenlítetlenek, és ha az ember tovább erőlteti ezt a kontrasztot, olcsó populizmussal vádolják, ami a fővárosi közéletben egyébként trendi kifejezés. A háború előtti Budapestről fennmaradt fekete-fehér fényképek és filmek alapján az az embernek a benyomása, hogy a város ápolt és tiszta volt.